Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Uli Exner Miért kellene feloszlatni a szövetségi tartományokat címmel készített interjút a kieli polgármesterrel. Torsten Albig (SPD) 2009 közepe óta Kiel főpolgármestere. Albig kijelentette, végre komoly vitát kell folytatni arról, miként osszák el okosan Németországban a pénzt. Jelenleg az önkormányzatok állnak a pénzosztási lánc végén és kénytelenek néhány morzsával megelégedni. Ezt a folyamatot végre a fejéről a talpára kell állítani. A polgármester elmondta, a saját érdekeit képviselő schleswig-holsteini tartományi kormány hét miniszteréből igazán egyikre sincs szükség, hiszen a legtöbb kérdés vagy önkormányzati, vagy szövetségi szinten kezelhető lenne. Például az oktatási kérdések országos szinten történő megválaszolása igencsak megkönnyítené azoknak az életét, akik a munkájuk miatt gyakran költözni kényszerülnek családjukkal. Ráadásul jelentős összegeket lehetne megtakarítani a bürokrácián.
Albig szerint költséges és szinte nevetséges, hogy a kicsi – 2,830 millió lakosú – Schleswig-Holsteinben éppen olyan sok önkormányzat létezik, mint a nagy – 17,904 milliós – Észak-Rajna–Vesztfáliában. A polgármester kijelentette, amennyiben nem kezdődnek el a tárgyalások a felvetett kérdések megoldásáról, akkor képtelenek lesznek a törvényekben előírt feladataikat is ellátni. Akkor már csak a civil engedetlenségi mozgalom lehet a megoldás.
Albig elmondta, a város nem él a lehetőségei felett, hanem egyszerűen túl kevés pénzt kap Kiel a túl sok ellátandó feladatához viszonyítva. Nagyobb összegek megtakarítása sem lesz könnyű feladat, mivel a szociális törvények igen sok kiadást előírnak az önkormányzatoknak. Ezért minden önkormányzati feladatot meg kell kérdőjelezni, semmi sem maradhat úgy, mint eddig, pusztán azért, mert eddig ez volt a szokás.
Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)
A baloldali-liberális zürichi napilapban Eljön a megkönnyített honosítás a harmadik generációsok számára című cikkében foglalkozik a svájci bevándorlók honosítására tett szocialista javaslattal. A szocialista párt (SP) kezdeményezése a harmadik generációs külföldiek állampolgárságáról a többi nagy politikai alakulat támogatására is számíthat – a Svájci Néppárt (SVP) kivételével. Egy hasonló kezdeményezést 2004-ben elutasítottak a svájciak: eszerint azon nagyszülők unokái, akik Svájcban születtek, automatikusan megkapták volna a svájci útlevelet. A szocialista javaslat szerint az érintett személynek, vagy a szüleinek kezdeményeznie kell a honosítást. Ahhoz, hogy valakit harmadik generációs külföldinek számítsanak, legalább az egyik nagyszülőnek svájci tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie és legalább az egyik szülőnek is a betöltött 12. életéve előtt meg kellett érkeznie Svájcba. A gyermeknek Svájcban kellett születnie és tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie.
A kereszténydemokrata néppárt (CVP) és a szabaddemokraták (FDP) azzal indokolták támogatásukat, mert az új szabályozás már nem tartalmazza a 2004-ben elvetett automatizmust. Ezt ugyanis a lakosság bizalmatlanul szemléli, nem véletlen, hogy a polgárok hat évvel ezelőtt 51,6 százalékban elutasították.
Az SVP számára a javaslat elfogadhatatlan, mert az „kvázi automatikus honosítást” jelent: az automatizmus, vagy a kérvényezett honosítás lényegében nem jelent különbséget. Szerintük a tényleges integrációnak kell a honosítás döntő tényezőjének maradnia. Ezt a szövetségi állam kevésbé tudja tisztázni, mint a kantonok és az önkormányzatok.
A kezdeményezés támogatói egész más kiindulási pontból érvelnek. Szerintük a honosítás fontos eszköze a külföldiek integrációjának. Aki megkapja az állampolgárságot, az kötődik az országhoz és svájciként fogja érezni magát – áll a CVP állásfoglalásában.
origo.hu
Magyar Péter-hazugságok: Hann Endre és a Medián legnevetségesebb trükközései
