Der Spiegel (Spiegel.de)
A baloldali hamburgi hírmagazin A mazochizmus alapvető joga című cikkében elemzi annak okát, miért idegesítik a németek a svájciakat. Svájc lakossága közeledik a mágikus nyolcmillióhoz. 1,68 milliónyi ember, a lakosság több mint ötöde külföldi. Tavaly 77 ezerrel többen érkeztek Svájcba, mint ahányan kivándoroltak. Már most 170 000 munkanélküli él az országban, számuk emelkedik. A gazdaság majdnem két százalékkal zsugorodott 2009-ben. Viszont több mint 40 000 jól fizetett német ingázik a határon, például Ottmar Hitzfeld, a svájci labdarúgó-válogatott kapitánya. De az uniós mozgásszabadságot biztosító megállapodás óta már nemcsak a határ menti ingázók, hanem a betelepülő németek is felfedezték maguknak az alpesi államot.
Zürichben a negyedmilliós svájci német közösség tizede él, az is világos, hogy munka után valahol enniük, bevásárolniuk és szórakozniuk kell. A populista Svájci Néppárt legutóbb azzal vádolta a svájci egyetemeken oktató németeket, hogy befolyásuk növelése érdekében egymást segítik. Közben a németek Zürichben továbbra is nagyvonalú előlegekkel fogják kiütni a lakáskereső „bennszülötteket”. A svájciak számára enyhén arrogánsnak tűnő fellépésükkel ők fogják a jól fizető munkahelyeket is megszerezni. A helvétek most egy olyan konszenzuskultúra áldozatai, ahol mindent apró egyéni véleményt simára csiszolnak, és a tiszteletet összetévesztik a lapítással.
Die Welt (Welt.de)
A konzervatív német napilap A kancellár szavai sem segítenek Röttgenen című cikkében foglalkozik a környezetvédelmi miniszter nyilatkozata kapcsán kirobbant vitával. Angela Merkel (CDU) kancellár támogatása ellenére egyre élesebben bírálják Norbert Röttgen (CDU) környezetvédelmi minisztert a javaslatáért, melyben az atomenergia háttérbe szorítását ajánlotta. Az SPD szerint a miniszter egy „zöld ruhába öltöztetett atomlobbista”, a zöldek pedig következetlenséggel vádolják. Röttgen azzal védte magát, hogy lényegében a koalíciós álláspontot ismertette. A környezetvédelmi miniszter kijelentette, ő csak arra utalt, hogy az atomerőműveket 40 éves élettartamra tervezték. A döntő kérdés szerinte az atomenergia pótlása megújuló energiával.
Werner Schnappauf, a Német Ipari Szövetség ügyvezetője bírálta Röttgent, mert a megújuló energiaforrások még megbízhatatlanok, alkalmatlanok arra, hogy helyettesítsék az atomenergiát. Hans-Peter Friedrich (CSU) szerint a környezetvédelmi miniszter nem vette figyelembe, hogy az atomenergiával jelentős mennyiségű környezetkárosító szén-dioxid is megtakarítható. A megújuló energiaforrásoknak sokkal inkább azt a célt kell szolgálniuk, hogy csökkentsék az energiaimportot és a fosszilis energiahordozók, mint a szén és az olaj környezetkárosító hatását. Cél a nagyobb függetlenség az olajsejkektől és az orosz gáztól.
