Süddeutsche Zeitung (Sueddeutsche.de)
A baloldali müncheni napilap Sarrazin: „Meleg vízzel zuhanyozók még sohasem jutottak messzire” című cikkében ismerteti az egykori szociáldemokrata politikus álláspontját a segélyezettekkel kapcsolatban. Sarrazin a lapnak adott interjúban is védelmébe vette a jelenlegi munkanélküli-segély mértékét és azt elegendőnek nevezte. A Bundesbank elnökségének tagja most sem tudta megállni, hogy ne adjon „tanácsokat” a segélyezetteknek. A közgazdász szerint zuhanyozzanak hideg vízben, az amúgy is sokkal egészségesebb. „Meleg vízben zuhanyozók még sohasem jutottak messzire az életben.” Végül is ez nem pénzügy, hanem mentalitás, akarat és hozzáállás kérdése – tette hozzá.
Sarrazin már 37 éve tagja az SPD-nek, de a párt már nem a szívügye. Ezért a közgazdász nyugodtan tekint hétfőn elkezdődött kizárási eljárása elé, melyről a tartományi döntőbíróság tárgyal. Egy a Lettre Internationalénak adott interjújában a volt pénzügyi szenátor kijelentette, az arabok és törökök nagy része nem végez hasznos tevékenységet Berlinben a gyümölcs- és zöldségkereskedelmen kívül. Mint mondta, neki nem kell senkit sem elismernie, aki az államból él, az államot elutasítja, és állandóan új fejkendős kislányt „termel”.
A felháborodás előre látható volt. Két SPD-járás jelentést írt róla és kizárási eljárást kezdeményezett ellene. Ők pártkárosító tevékenységgel vádolják elvtársukat. Gideon Botsch a nyilatkozatot „egyértelműen rasszistaként” értékelte. Ez szerintük összeegyeztethetetlen az SPD álláspontjával, és sérti a párt tekintélyét. Sarrazin a lapban élesen támadta a jelentést mint intellektuálisan és erkölcsileg „tisztátalan, nyúlós és visszataszító” dolgot. Az eljárás kimeneteléről úgy fogalmazott: „Ezt teljesen mozdulatlanul fogom kihúzni”.
Die Presse (Diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap Gazdasági bűnözés: a rendőrségnél hiányoznak a nyomozók című cikkében foglalkozik a 2009-es esztendő osztrák bűnözési tapasztalataival. A lakásbetörések és autófeltörések növekvő száma felháborítja a közvéleményt. De nemzetgazdasági szempontból egy másik terület különösen fájdalmas. Szakemberek becslése szerint a bűnözés keltette károk 70 százalékát a gazdasági bűnözés okozza. A nemzetközi gazdasági kamara az éves pénzügyi veszteséget 15 milliárd euróra becsüli.
A statisztika szerint a gazdasági bűnözés mind nagyobb jelentőségre tesz szert Ausztriában. Ez azonban (még) nem köszön vissza a bűnüldözők eszköztárában. Mindössze a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BK) 37 jól képzett gazdasági nyomozója áll rendelkezésükre, akiket a tartományokban további 100 szakember támogat. Az ő feladatuk a nyomozás a leglátványosabb gazdasági ügyekben. Annyi feladat nehezedik rájuk, mint még soha. Alfons Mensdorff-Pouilly gróf ügyeit éppúgy itt kívánják tisztázni, mint a Meinl Bank ügyét. Szintén hatalmas szekrényeket töltenek meg aktáikkal a Hypo Alpe Adria, a Constantia magánbank, az Immoeast és a Bawag ügyei.
Annak ellenére, hogy Rudolf Unterköfler, a főosztály vezetője a gazdasági bűnözés masszív növekedéséről beszélt, elismerte, hogy a „legnagyobb ügyekben erősítésre” is szükség lenne. A BK-ban senki sem kívánja kimondani, hogy munkaerőhiánnyal küzdenek. Maria Fekter belügyminiszter 2008 késő őszén jelentős létszámemelést ígért. A program ugyan elkezdődött, de úgy tűnik, az élet túllépett ezen. Jól képzett gazdasági nyomozók, akik a náluk sokkal jobban fizetett ügyvédekkel és adótanácsadókkal fel tudják venni a versenyt, nem nőnek a fán. Kiképzésük időbe telik. Emiatt a BK már ma is számos esetben kénytelen külső szakemberek segítségét igénybe venni.
Franz Lang, a BK vezetője úgy véli, „hogy közép- és hosszú távon is erőteljesen foglalkoztatni fog bennünket a gazdasági bűnözés”. Ezért a fő felelősnek az internetet tartja, amely egyre több munkát teremt nekik. Egyedül az internetes csalás 301,5 százalékkal növekedett egy év alatt. Unterköfler szerint a legnagyobb problémát a felhasználók hiszékenysége jelenti. Ismer olyan eseteket, amikor magánszemélyek teljesen ismeretleneknek néhány szívbe markoló e-mail után 30 000 eurót utaltak át.
origo.hu
Erről szól majd a kétnapos budapesti csúcstalálkozó
