Az ellopott pártvagyon nyomában

A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítása szerint a héten született zürichi ítéletben megkerült a közel 20 éve ellopott állampárti vagyon egy része. A Presse beszámol a bécsi akadémikus szövetség álláspontja körül kialakult vitáról.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Andreas Mihm Kárpótlás az NSZEP-s pénzmosás miatt című cikkében tudósít egy húsz esztendős történet végéről.

Zürich kanton felső bírósága egy időre pontot tett az elrejtett NSZEP pénzek utáni kutatásra. Majdnem 18 éves jogvita végén a bíróság másodfokon is 230 millió euró kárterítésre ítélte az Unicreditbank Austriát. Az összeget a berlini szövetségi költségvetésbe kell befizetnie, nyilatkozta Marco Niedermann, az Egyesüléssel Kapcsolatos Különleges Ügyek Szövetségi Hivatalának (BVS) jogi megbízottja, aki az ügyben Berlint képviselte.

Ugyan a felső bíróságon az ítélet ellen még lehetséges fellebbezni, de ennek már a végrehajtásra nézve nincs halasztó hatálya. A felülvizsgálat során már csak az eljárást vizsgálják, de nem a ténymegállapítást. Pedig a jogvita ezen robbant ki. Végül a bankot a Bank Austria és svájci leányvállalatának jogutódjaként arra kötelezték, hogy a pénzügyminisztériumnak fizessék vissza az 128 355 788,47 eurót és annak kamatait, ami 1994. június 27 óta összesen elérte 230 milliót.

Korábban a BVS elődje, a vagyonügynökség Zürichben indított eljárást, annak gyanújával, hogy segítettek az egykori keletnémet állampárt 250 milliós márkás vagyonának tisztára mosásában. Az állami vagyonügynökség kutatásai szerint ennyi tűnt el nyomtalanul a Novum egykori kereskedelmi cég és leányvállalata, a Transcarbon számlájáról. Egyedüli ügyvezetője volt mindkét cégnek az osztrák Rudolfine Steindling volt, akit csak a "vörös Fininek" neveznek. Steindling azt állította, hogy az Osztrák Kommunista Párt megbízásából tevékenykedett, ezért a pénz a párté.

A német hatóságok kezdettől fogva azt feltételezték, a Novum az NDK állampártjával szoros szimbiózisban élő cég volt, ezért a vagyon a Szövetségi Köztársaságot illeti. A jogvita egészen 2004-ig tartott, akkor hozott jogerős ítéletet meg a Szövetségi Közigazgatási bíróság, hogy a Novum GmbH része az állampárt vagyonának. Nem volt más, mint egy fedőcég. A németországi jogvita idején a svájci eljárás szünetelt. A zürichi bíróság indoklásában elfogadta a német ítéletet, fogalmazott Niedermann. Szerinte az ítélet megerősíti ama vádakat, miszerint a bankok segítséget nyújtottak a hűtlen kezeléshez és a pénzmosáshoz. Steindling asszony 1991-ben 128 millió eurónyi összeget előbb Bécsből Zürichbe, majd később visszautaltatta az osztrák fővárosba, ahol azt készpénzben kifizették neki. A banknak, érvelt Nidermann, fel kellett ismernie, hogy ez az összeg nem Steindlingé volt. A bank jogutóda az Unicreditbank Austria, neki kell a kárt megtérítenie. Egy másik pénzügyi vitában, melyekben szintén az NSZEP/Novum vagyonról szólt, ahol a vagyonkezelő 240 millió eurót hiányolt, már megállapodtak Steindling asszonnyal a tavalyi év elején megegyeztek egy végrehajtási megállapodásban. Akkor 106 millió eurót fizetett. A pénzügyminisztérium az egyesülési szerződés alapján ezeket a pénzeket közhasznú kelet-németországi feladatokra költi. Ide folyik be majd a 230 millió euró is – ha egyszer megérkezik.

Die Presse (DiePresse.com)

Összecsaptak az érzelmek pénteken a néppárthoz közelállónak tekintett akadémiai szövetség küldöttgyűlésén. Az események középpontjában a bécsi tartományi csoport állt, melynek álláspontját tartalmazó elemzés a felháborodás kiváltója. Ebben többek között a nemzetiszocializmust betiltó törvény felfüggesztését éppen úgy követelték, mint az egyenjogúsági törvény és a terhességmegszakítási jogszabály hatályon kívül helyezését. Emellett a bevándorlás teljes felfüggesztését, valamint a nők otthontartását tanácsolják. Az ÖVP a bécsi tartományi szervezet vezetőjét már szerdán egy villámakcióban kizárta a pártból. Pénteken az akadémikus szervezet, melyet Franz Fiedler volt számvevőszéki elnök vezet maga kívánta meg levonni a következményeket. A kezdeményezés szintén a néppártból indult. A megtorlást leghangosabban a stájer szervezet követelte, melynek elnöke Karl Beatrix szövetségi tudományügyi miniszter. Az elnökségi ülés azonnali összehívását követelték, ahol a bécsi elnökséget felmentenék, valamint kezdeményeznék Josef M. Müller elnök és Christian Zeitz elnökségi tag kizárását.