Az ország második kamara nélkül is működik

Az Ö1 beszámol azokról az elképzelésekről, miszerint takarékossági okokból felszámolnák az osztrák parlament második kamaráját. A Süddeutsche Zeitung arról tudósít, hogy a berlini kormány az adócsökkentés előrehozásával kívánja javítani pártjaik tartományi választási esélyeit.

Ö1 (oe1.orf.at)

Az osztrák közszolgálati rádió Raschauer: Bundesrat nélkül is működik című cikkében ismerteti a tekintélyes közigazgatási szakember véleményét. A költségvetési megszorítások miatt hirtelen a tartománygyűlések létszámának csökkentése is felmerült, és megkérdőjeleződik a második kamara léte is. Ez az első lépés lenne a kisebb állam irányába – vélekedik Bernhard Raschauer közigazgatási szakértő. Szerinte e javaslatokat viszonylag könnyű lenne megvalósítani, ugyan viszonylag kevés megtakarítást hozna, de ezekben a nehéz időkben fontos politikai üzenet lenne.

Bár a Bundesrat – a tartományi parlamentek képviselete – felszámolása nem a vesszőparipája, de igenis vállalható döntés – fogalmazott Raschauer. Mint mondta, a köztársaság működik a szövetségi tanács nélkül is, mert a Bundesrat inkább jelképes politikai eszköz, egyetlen javaslatot sem hiúsított meg, és egyetlen alkalommal élt törvényjavaslati jogával. Bár elméletileg az alkotmánybírósághoz is fordulhat, ezzel a jogosítvánnyal sem élt. A szövetségi gyűlés megszüntetése jogilag viszonylag egyszerű lépés lenne – fogalmazott Bernhard Raschauer, az Állam- és Közigazgatási Jogi Intézet munkatársa. Ehhez egyszerű alkotmánymódosítás szükséges, megvalósítása azonban nem lesz egyszerű.

A tartományok érdekeinek védelme mellett a szövetségi kormány és a tartományi parlamentek egyensúlyát is biztosítani kell. Ezt a feladatot átvehetik a tartományi gyűlések és a tartományfőnöki konferencia, de a problémák ezzel el is kezdődnek. A szövetségi gyűlésben a tartományoknak nagyságuknak és lakosságszámuknak megfelelően eltérő a hatalmuk. Raschauer megfogalmazása szerint több tartomány is fenntartását jelezte azzal kapcsolatban, hogy minden tartomány egy szavazattal rendelkezzen.

A jelenlegi elképzelésben, a tartománygyűlések létszámának csökkentésében, a Bundesrat felszámolásában a közigazgatási szakember elsősorban jelképes intézkedést lát, mely azt üzeni, hogy a politikusok is takarékoskodnak. Ugyan jelentős megtakarítással nem jár, de a megszorítások kapcsán a politikának is meg kell mutatnia, hogy kész a spórolásra – fogalmazott Raschauer. Egy ilyen értelmű alkotmánymódosító törvényt Bernhard Raschauer szerint nyárig el lehetne fogadni. De csak a jelenlegi ciklus végén lenne életbe léptethető, ami a tervek szerint 2013 őszén jár le.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali müncheni napilap Berlini adóexpressz Düsseldorfért című cikkében elemzi a tartományi választások hatását a szövetségi kormány tevékenységére. Tekintettel az észak-rajna–vesztfáliai rossz közvélemény-kutatási adatokra és ezért a fenyegető vereségre, a CDU és az FDP vezetése stratégiaváltásra készül. Koalíciós körökből kiszivárgott: ha ellentámadásba kívánnak lendülni, akkor fontos elképzelések megvalósítását nem szabad a május 9-i tartományi voksolás utáni időszakra halasztani. Ezért felmerült az, hogy még áprilisban egy lényegesen lesoványított adóreformot kívánnak bemutatni.

A lap értesülése szerint az adóteher-csökkentés az eredetileg tervezett 20 milliárd eurós nagyságrend mindössze felére-negyedére zsugorodna. A tervek középpontjába az úgynevezett hideg progresszió állna. Ez akkor keletkezik, ha a béremelkedés nem éri el azt, hogy az inflációt ellensúlyozza, ennek ellenére az adóterhek emelkednek. Ezenfelül a jövedelemadó-kulcsokat az alsó kategóriákban némileg csökkentenék, ami szintén a kis- és közepes keresetűek javát szolgálná. E koncepció körvonalait jövő szombaton kívánja pontosítani egy újabb hatszemközti találkozón a három pártelnök, Angela Merkel (CDU), Horst Seehofer (CSU) és Guido Westerwelle (FDP). Hogy itt végleges döntések születnek-e, azt szerdán még nyitva hagyták.

A tervek előrehozásával a koalíció vezetése abból a slamasztikából kívánja kivezetni a kormányt, amelybe maga lépett bele. Ők maguk döntöttek úgy, hogy először az észak-rajna–vesztfáliai választások után döntenek az adórendszer módosításáról. Jelenleg a fekete-sárga düsseldorfi koalíció lemaradt az SPD, a zöldek és a Baloldali Párt mögött. Amennyiben ez lesz a május 9-i választások eredménye is, akkor a berlini CDU–FDP-kabinet elvesztené a kormánytöbbséget a legnépesebb német tartományban és minimális többségét a szövetségi gyűlésben. Koalíciós körökből kiszivárgott: Merkel, Seehofer és Westerwelle egyetért abban, hogy a következő hetekben néhány témát felvetnek, hogy a kellemetlen irányokat megfordítsák. Néhány apróbb terület mellett erre csak az adócsökkentés lenne alkalmas, mert a többi területen meghozandó döntés – egészségügy, atomkilépés, segélyezés újraszabályozása – vagy népszerűtlen, vagy még a koalíción belül is vitatott.

A liberálisoknak meg kell elégedniük a reméltnél kisebb teherkönnyítéssel. Viszont ezzel elhárítanák annak veszélyét, hogy az FDP áprilisi pártkongresszusán saját adókoncepcióval álljanak elő. A liberálisok a kereszténydemokraták vonakodó magatartása miatt ezt bejelentették, most azonban attól tartanak, hogy az ő elképzelésük robbantaná ki a következő nagykoalíciós vitát, és a nyilvános vitában ezt teljesen szétcincálnák.

Az adóreformmal párhuzamosan vélhetően a koalíció be fogja jelenteni a banki járadék bevezetését, ennek segítségével a pénzügyi válság terheinek egy részét a hitelintézeteken behajthatják. A CDU és a CSU határozottan követeli ezt a járadékot, az FDP még nem döntött ebben a kérdésben.