Csak „loholnak” a titkosszolgálatok a hackerek után

A katalán La Vanguardia utánajárt, hogy a spanyol szocialista kormány hány tagja fizet magánnyugdíjpénztárnak. A spanyol titkosszolgálat egyik felelőse beismerte a spanyol El Paísnak adott interjúban, hogy a hackerek még (sokkal) gyorsabbak, mint ők.

2010. 03. 14. 19:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A spanyol El Paísnak nyilatkozott Luis Jiménez, az Országos Központi Hírszerzés, vagyis a spanyol titkosszolgálatok (CNI) egyik felelőse. A szolgálatok elektronikus védelméért felelős Jiménez egy vallomással kezdte az interjút: a hackerek rendkívül gyorsan fejlődnek, mi meg lógó nyelvvel loholunk utánuk. Ezek után Jiménez tárgyilagosan elismerte azt a január végén nyilvánosságra hozott tényt is, hogy a hackerek a kulcsfontosságú intézmények ellen csak 2009-ben legalább 40 támadást intéztek, és nem is egy sikerrel járt.

A titokszolga hangsúlyozta a hosszú interjú során, hogy egyetlen miniszter vagy más magas rangú tisztségviselő sem tud megmenekülni az ilyen támadásoktól. Az interjú során is említett egyik legemlékezetesebb tavalyi áldozat az EU most már csak volt külpolitikai főmegbízottja volt. A spanyol Javier Solana országok nevének említése nélkül ismerte el, hogy egy ismeretlen hatalom hónapokig kutakodott laptopjaiban anélkül, hogy észrevette volna.

lavanguardia.es – Spanyolország

A katalán napilap csütörtökön közölt rövid személyes megkeresések alapján megállapította: a 18 fős madridi kormány fele magánnyugdíjpénztárnak fizetve készül az öregkorra. Néhány miniszter asszony egyenesen magánügynek tekintette a lap erre vonatkozó kérdéseit. A most 60 éves Elena Salgado, a kormány gazdasági minisztere nem fog igényt tartani a miniszteri nyugdíjra, mert 22 éves kora óta takarékoskodik, és a hivatalos közlönyben közzétett vagyonnyilatkozata alapján több mint egymillió eurós vagyon fölött rendelkezik.

A nyugdíjalapok működését irányító szervezet, az Inverco nyilvánosságra hozta, hogy a 46 milliós spanyol lakosság valamivel több mint egynegyede, 10,7 millió polgár a magánnyugdíjpénztárak ügyfele. A lakosság döntő többségének tehát még mindig fényűzés az elő-takarékosság. Ezért hördült föl az erre nem képes lakosság, amikor két parlamenti frakcióvezetőn kívül maga a munkaügyi tárca vezetője is arra buzdította az állampolgárokat, hogy ők is gondoskodjanak a nyugdíjukról. Sőt, az 1995-ben elfogadott és a nyugdíjreform mostani alapját jelentő úgynevezett toledói paktum következő és szerves részének nevezte javaslatát. A spanyol rendelkezések értelmében a mindenkori spanyol kormányfők életük végéig évi 60 ezer euró életjáradékot kapnak, a volt tárcavezetők pedig két évig miniszteri fizetésük 80 százalékára jogosultak.

Eközben a lakosok átlagos egyéni elő-takarékossági vagyona 6087 euró, a csoportosoké pedig 15 730 euró. A vita még 22 éve kezdődött a témáról, amikor a szocialista Felipe González (1982-1996) kormánya végül elfogadta a nyugdíjalapokról kidolgozott törvényt, amit mindig is úgy értelmeztek, hogy az állami nyugdíj kiegészítése lesz. A lap ennek apropóján készített interjút a katalán miniszterrel, Celestino Corbachóval is, aki többek között az elő-takarékosság előnyeit ecsetelte.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.