Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban D. Banse és U. Müller A Birthler hivatal igazgatójának ismeretlen előélete című cikkében foglalkozik Hans Altendorf döbbenetes karrierjével. A közigazgatási jogász a szövetségi köztársaságban a rendszer baloldali ellenfeleként csinált karriert, amit azonban elhallgatott az életrajzában. Csak ezért nevezhették ki 2001 őszén a Stasi-dokumentumokat kezelő hivatal második számú vezetőjévé. Nélküle azóta egyetlen döntés sem született a titkosszolgálati anyagokkal kapcsolatban.
Tanulmányai közepette egyetemista társai szerint „gyakorlatilag az NDK politikáját” gyakorolta. Számos, az NDK pártállami rezsimjét támogató diákszervezet vezetésében vett részt. Amikor röviddel hivatalba lépését követően a múltja napvilágra került, képviselők követelték lemondását.
A lap birtokában lévő dokumentumok szerint politikai aktivistaként két olyan szervezetben is tevékenykedett, melyek az alkotmányvédelmi hivatal nyilvántartásában „kommunista fedőszervezetként” szerepeltek. Az 1970-es évek elejétől a KGB által irányított „Világ Béketanács” keretei között, illetve az NDK által befolyásolt „Le a munkavállalási tilalommal” szervezetben ügyködött – mindkét alakulatban vezető beosztásban. A kutatások szerint olyan terepen mozgott, mely tele volt keleti ügynökökkel. A berlini CDU vezetősége az igazgatótól politikai múltjának feltárását követelte. Úgy fogalmaztak: amíg ez nem történik meg, addig Altendorf függessze fel a tevékenységét.
A Német Kommunista Párt (DKP) magas rangú funkcionáriusai alapították 1973-ban a munkavállalási tilalmat ellenző kezdeményezést. 1972-ben Willy Brandt (SPD) kancellár kezdeményezésére megtiltották mindazok alkalmazását a közszolgálatban, akik megkérdőjelezik az NSZK demokratikus rendszerét. A bizottságot „lényegében” Kelet-Berlinből finanszírozták.
A Zeit úgy értékelte az igazgató ténykedését: „A hivatalban úgy vélekednek Altendorfról, hogy ő az első igazgató, aki a tisztánlátást akadályozza.” Az ő kezdeményezésére terjesztette be a hivatal a vitatott Stasi-aktákat kezelő törvénytervezetet. Az ő utasítására feloszlatták az úgynevezett „Rosenholz” kutatócsoportot, mely a nyugati politikusok és a Stasi kapcsolatát vizsgálta. A levéltári adatok alapján Altendorf 1978 decemberéig bizonyíthatóan kommunista küldetésben utazott. Két évvel később – akkor már régen betöltötte a 30. életévét – a hamburgi oktatási hivatal alkalmazta. Arnold Vaatz (CDU) Bundestag-képviselő felszólította Marianne Birthlert, a hivatal vezetőjét, „tegye átláthatóvá igazgatójának politikai életrajzát”. Számára ugyanis különösen súlyosan nyom a latban a nyugat-németek önkéntes kollaborációja a kommunista diktatúrával. „Altendorf úr teljesen alkalmatlan, hogy felderítse a keleti titkosszolgálatok hatását a nyugat-németekre” – jelentette ki.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap Megosztott visszhang Schauble javaslatára című cikkében ismerteti a berlini pénzügyminiszter javaslatára adott válaszokat. Wolfgang Schauble a görög pénzügyi válság következményeként egy európai valutalap létrehozására tett javaslatot. Az elgondolás mintájául a washingtoni Nemzetközi Valutaalap (IMF) szolgált. A kereszténydemokrata politikus terveit előbb a francia kormánnyal kívánja egyeztetni, hogy európai szinten könnyebben meg tudja valósítani.
Az elgondolás szerint a jövőbeli adósságválságok idején nyújtanának segítséget az euróövezet tagállamainak, melyet azonban szigorú feltételekhez kötnének. Hogy érkezik-e segítség, s ha igen, milyen feltételek között, arról az eurócsoport tagállamai egyhangúlag döntenek az érintett állam kizárásával. Az euróállamok ráadásul kötelezettséget vállalnának, hogy nem vesznek fel hitelt az IMF-től. Ezzel megakadályozható, hogy az Egyesült Államok, vagy Kína befolyást gyakoroljanak az euróövezetre.
Az uniós bizottság nyitottnak mutatkozott az ötletre, már kedden foglalkoznak a kérdéssel. Olli Rehn uniós biztos júniusig kívánja kidolgozni saját javaslatát. Számos elem egyelőre tisztázatlan, például az euróalap finanszírozása. Nyitott kérdés az is, hogy az esetleges pénzügyi segítségben csak a 16 euróövezeti állam, vagy a 27 uniós tagállam részesülhet. További problémát jelent, hogy az érvényben lévő jogszabályok tiltják, hogy az egyik tagállam adósságait mások átvállalják. Görögországnak amúgy is későn érkezne ez az új eszköz.
Hans Michelbach (CSU), a középosztály uniójának vezetője hétfőn úgy értékelte, hogy ez az európai valutaalap hozzájárulhat az euró elleni spekuláns támadások elhárításához és ezzel biztosíthatja a valuta stabilitását. De nem vállalhatja magára, hogy felelősséget vállaljon a nemzeti politikáért, tette hozzá a CSU gazdasági szárnyának vezetője. Frank Schäffler (FDP) pénzügyi szakértő hétfőn hibás megoldásnak nevezte az európai valutaalapot. Mint mondta, „ez katasztrófa lenne”, mert egy megbízhatatlan költségvetési politikát folytató állam terhei Európára hárulnának.
origo.hu
Erről szól majd a kétnapos budapesti csúcstalálkozó
