Április 11. a 2010-es parlamenti választások dátuma, nagy napja lehet a jelenkori történelemnek is, amikor megszabadulhatunk az országot tönkretevő kádári örökségtől, és megkezdhetjük az újjáépítés munkáját. Tehetjük ezt úgy, ahogyan annak idején a márciusi ifjak tették, vér nélkül, a jogra, a törvényességre alapozva a rendet és a szabadságot – hangsúlyozta Kósa Lajos.
Emlékeztetett, április 11-e a ’48-as forradalom vértelen győzelmének napja, hiszen ezen a napon írta alá a király a polgári demokratikus szabad Magyarország megteremtésének utat nyitó törvényeket. Debrecen számára is jeles nap, ekkor nyert ugyanis szabad királyi városi rangot az uralkodótól. E dátumhoz kötődik a magyar költészet napja is, József Attila pedig, akinek a születésnapja e dátum, világosan fogalmazta meg a rend és a szabadság egymáshoz fűződő viszonyáról, amikor azt írta: „Jöjj el, szabadság, te szülj nekem rendet”.
A jog és a törvényesség eszközére van szükség
Kósa hangsúlyozta: a rendet – az 1848-as vértelen forradalom által kijelölt úton továbbmenve – most is meg kell teremteni. Csakúgy, mint akkor, most is a jog és a törvényesség eszközére van szükség, és semmiképp sem erőszakra. Egyértelművé tette, tökéletesen érthető, ha nagyon sok embernek teljesen elege van mindabból, amit a jelenleg hatalmon lévők műveltek velük, ám mégsem engedhető meg az erőszak, nem úgy kell rendet csinálni, mint ahogyan 2006 szeptemberében az akkori kormányzat tette. A szabadságnak és a rendnek a jogon, a törvényességen kell alapulnia, a cselekvéshez az emberek felhatalmazása kell, amit április 11-én adhatnak meg.
A jelenleg regnáló elit viselt dolgaira utalva a szónok úgy fogalmazott: „Ismerje meg a nép az igazságot, és biztonságban lesz az ország”. Legyen mindenki előtt világos, hogy miattuk került mély gödörbe az ország, ők tolták ki talicskával innen a nemzeti vagyont, ők mentették át offshore cégekbe mindannyiunk pénzét, ők lehetetlenítették el a dolgozó magyar emberek jövőjét, ők intézményesítették a korrupciót. Nem a sors – jelen esetben a világgazdasági válság – a felelős mindazért, ami történt, hanem ők, ahogyan jobb pillanataikban maguk is elismerték. Kósa az őszödi beszédre emlékeztetve idézte Gyurcsány Ferenc profán vallomását, miszerint „elk…uk”.
Ez a helyzet nem tartható
Nemcsak csaltak, de loptak is, ezért az elszámoltatás nem maradhat el, mindannyiuknak felelniük kell a tetteikért, hiába próbálnak szánalmasan a mentelmi jog mögé bújni – fogalmazott Kósa. Úgy fogalmazott, „Görgey ha támadni akart, bátran mondhatta: tábornokok, támadás! Ma viszont a vezérkari főnök legfeljebb úgy vezényelhet: tábornokok, aki szabadlábon van, előre, a többiek beszélőre!” Ez a helyzet nem tartható, ezen mindenképp változtatni kell az ország érdekében – mutatott rá Kósa. Emlékeztetett, a helyzet 1848-ban hasonló volt a maihoz, a király a háború miatt végzetesen eladósította az országot, a márciusi forradalom vezérei pedig tudták, hogyan kell igazul, jól, a közjót figyelembe véve újjáépíteni a romba döntött hazát.
Nem erőszakkal, hanem a jog és az igazság szerint. Ezt akkor minden magyar ember megértette, Széchenyi, Kossuth és Batthyány három hét alatt megfogalmazta az új, szabad polgári demokratikus ország alapjait képező, máig ható törvényeket. A király április 11-én írta alá azokat, ez a forradalom vér nélküli győzelmének napja. Most is hasonló a feladat, ahhoz, hogy az újjáépítés munkája végre elkezdődhessen, április 11-én minden magyar emberre szükség lesz – mutatott rá Kósa.
