Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap Christina Neuhaus Az amerikai katona kínos menedékkérelme című cikkében foglalkozik André Shepherd a kétoldalú kapcsolatokat is érintő ügyével.
Amikor a clevelandi Shepherd 2004-ben úgy döntött, hogy katona lesz, 26 éves volt. „Akkoriban az autómban éltem” – mondja. A gazdaság a padlón volt, informatikusként nem kapott munkát, taxizott és a McDonald’s-ban gürcölt. A hadsereg ilyen körülmények között vonzó munkaadónak tűnt. Pénzt, lakást, orvosi ellátást, oktatást és a civil életbe történő integrációt ígért.
Akkor a közhangulat háborúpárti volt, a média csak a hadsereg látásmódját terjesztette. Nem jutott hozzá a független hírforrásokhoz. Shepherd 15 hónapra vállalta a katonáskodást, de egy záradék lehetővé tette, hogy összesen nyolc évig ismételten behívják. Az észak-bajor Katterbachban állomásozott, majd 2004 szeptemberében Irakba küldték. A több hónapos bevetése alatt merültek fel az első kétségei.
Az Apache helikopterek szerelőjeként részt vett Faludzsa 2004 késő őszi ostromában. A harcokban a város teljesen megsemmisült. Miután visszatértek, Katterbach egységét újraszervezték és úgy tűnt, megússza a következő iraki bevetést. De 2007 áprilisában arról értesítették az egységet, hogy ismét Irakba küldik őket. „Én nem tudtam ismét odamenni” – mondja Shepherd ma. „Nem akartam, hogy ismét vér tapadjon a kezemhez. Az első alkalommal is elég rossz volt Irakban.”
Ezért megszökött és egy ideig barátoknál húzta meg magát. Támogatásra talált Reinhard Marx frankfurti ügyvédnél, aki 2008. november 27-én beterjesztette Shepherd menekültkérelmét. Az indoklás röviden: Shepherd hazatérése esetén súlyos büntetés fenyegeti, mert megtagadta a részvételét a hadijoggal ellentétes háborúban. Marx az Európai Bíróság 2004/83/EB irányelvére hivatkozott beadványában.
A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalnak (BMF) kell eldöntenie, azt hogy Shepherdnek Irakban valóban a nemzetközi joggal ellentétes cselekedeteket kell-e végrehajtania, azaz a háború ellentétes-e a nemzetközi joggal. Bármilyen döntés szülessen, az biztosan nemzetközi figyelmet von majd magára. A BMF egyelőre nem kívánt előrejelzésekbe bocsátkozni.
Az ügy már az Egyesült Államokban is komoly feltűnést keltett, főként a hadsereg körében. A hivatalos pozíció egyértelmű: „Andre Shepherd engedély nélkül távozott a csapatoktól és ezért dezertőrnek tekintik” – nyilatkozta a hadsereg egyik szóvivője Európában.
Shepherd a háborúellenes szervezetek szimbolikus figurájává vált. A Connection e.V. szervezet, mely nemzetközi szinten a katonai szolgálatot megtagadók érdekeit képviseli, támogatja őt és sajtótájékoztatókat szervez az érdekében. A Müncheni Amerikai Béke Bizottság, mely támogatja az amerikai dezertőröket és a haderőt bíráló katonákat, kitüntette őt. Amennyiben megkapja a menekültjogot, akkor segítői nemcsak ünnepelni fognak, hanem biztosan további katonákat is támogatnak hasonló döntésükben.
Shepherd időközben megnősült és egy barátja házában él. Sokkal jobban megy neki, mint az Egyesült Államokban, ahol az autójában élt. Az időközben 32 éves férfi jövőre már azzal számol, hogy tartózkodási és munkavállalási engedélyt kap Németországban. Ha elutasítják a kérelmét, akkor kész minden további jogi eszközt felhasználni, hogy a szövetségi köztársaságban maradhasson.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazinban Az USA bírálja a svájci minarettilalmat című cikkében ismerteti az Egyesült Államok emberi jogi jelentésének Svájcot és a szövetségi köztársaságot érintő passzusait.
Az amerikai külügyminisztérium éves jelentésében egyre inkább aggódik az európai muzulmánok diszkriminációja és a növekvő antiszemitizmus miatt. A csütörtökön Washingtonban bemutatott jelentés példaként említi a svájci minarettilalmat.
Éppen azokban az országokban, ahol hagyományosan magas az emberi jogok tisztelete, ott az elmúlt években szaporodtak a „sebezhető kisebbségek” hátrányos megkülönböztetésére utaló jegyek – áll a jelentésben. A novemberi népszavazásban elfogadott minarettilalom kapcsán olyan svájci politikusokat idéznek, akik azt alkotmányellenesnek és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival ellentétesnek nevezik.
Az elmúlt évben egész Európában növekedett a muzulmánok diszkriminációja, valamint a romák helyzete romlott olyan államokban, mint Olaszország, Csehország vagy Románia, és ez mondható el a zsidók helyzetéről Európában és Dél-Amerikában.
Németország esetében a külügy ugyan elismeri az emberi jogok általános tiszteletét, ennek ellenére létezik az „állami és társadalmi diszkrimináció egyes kisebbségi csoportok ellen”. Az idegenellenesség Németországban széles körben létező jelenség, ítéltek az amerikaiak.
Az antiszemitizmus Németországban rendszeres okot ad az aggodalomra. Példaként emlegetik zsidó temetők meggyalázását, horogkeresztek felfestését és zsidók sértegetését a nyilvánosságban. Vallási diszkrimináció Németországban elsősorban a szcientológia képviselőit érinti. A szcientológiát továbbra is a demokratikus társadalomra leselkedő veszélynek tekintik, ami a szcientológusok diszkriminációjához vezet a közéletben éppen úgy, mint a magánéletben.
A muzulmánokhoz fűződő kapcsolatban is léteznek nehézségek. A jelentés ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy a német tartományokban a muzulmán tanárok nem hordhatják a fejkendőjüket.
origo.hu
Erről szól majd a kétnapos budapesti csúcstalálkozó
