Tages-Anzeiger (Tagesanzeiger.ch)
A baloldali-liberális zürichi napilap A főkém zavart kelt című cikkében foglalkozik a svájci hírszerzés feladatairól és lehetőségeiről zajló vitákkal. A 41 esztendős Markus Seiler, a honvédelmi minisztérium (VBS) korábbi főigazgatója ez év eleje óta az új Szövetségi Hírszerző Szolgálat (NDB) vezetője. Az ő feladata, hogy összevonja a VBS égisze alatt a külső és belső hírszerzést. Neki kell leépítenie a két szolgálat közötti rivalizálást. Seiler első nyilatkozatai máris homlokráncolást keltettek. Novemberben úgy nyilatkozott: „Azon gondolkodunk, hogy további civil támaszpontokat építsünk a hírszerzésnek a külföldi követségeken”. A szakemberek azóta is tanakodnak a mondat értelmén. „Ha a hírszerzést külföldön így kívánják kiépíteni, azt nem jelentik be ilyen módon az újságban” – fogalmaz egy belsős. Az NDB azóta visszavonulót fújt, s ma már arról beszélnek, hogy pusztán belső megfontolásról van szó.
Miközben Ueli Maurer miniszter egy eseti bizottsággal próbálja kezelni a minisztériumban uralkodó számítógépes káoszt, addig Seiler ugyanott egy teljesen új információs rendszert kíván kiépíteni. A hivatalos magyarázat szerint a hírszerzés adatbankja nem kompatibilis a jövendőbeli adatértékelő eszközökkel. Az új rendszer költségeiről hallgatnak. Az új informatikai rendszerrel szemben a parlament ügyrendi bizottsága fenntartásait hangsúlyozta. Nincs szabályozva, melyik adatbankot ki kezeli, és ki férhet hozzá a 118 ezer információs kártyához. A bizottság arra kényszerült, hogy írásban szólítsa fel a VBS-t, az informatikai rendszer bevezetésekor tartsa magát a törvényekhez.
Der Tagesspiegel (Tagesspiegel.de)
A német fővárosi napilap Kész a 2010-es költségvetés – döntöttek az új adósságrekordról című cikkében foglalkozik a most elfogadott büdzsével. Kész az új koalíció első költségvetése. A Bundestag költségvetési bizottsága pénteken a CDU/CSU és az FDP szavazataival elfogadta a 2010-es büdzsét, mely az idei esztendőben 80,2 milliárd euró hiánnyal számol, ami 5,6 milliárddal kevesebb, mint ahogy Wolfgang Schäuble (CDU) pénzügyminiszter eredetileg számolta. A szövetségi állam összkiadásai elérik a 319,5 milliárd eurót. Változatlanul 211,9 milliárd euró adóbevételt jeleznek előre. További bevételként – például a privatizációért – 27,41 milliárdra számítanak. Az ellenzék szerint a kiadáscsökkentést valódi takarékossági erőfeszítések nélkül érték el, csak a javított növekedési kilátásokhoz igazították azt. A 2011-es takarékossági irányt is hiányolják. A kiadáscsökkentés ellenére a 2010-es év messze a legnagyobb hitelfelvételt hozza magával. Schäuble előtt az adósságrekordot az újraegyesülés kiadásai miatt Theo Waigel (CSU) tartotta 40 milliárd euróval. A miniszter szerint a kiadások robbanásszerű növekedését a pénzügyi válság és az 1945 utáni legmélyebb gazdasági összeomlás okozta. 2011-ben Schäuble kemény megtakarításokat tervez, hogy betartsa a szigorúbb adósságfék szabályait. Március közepén a Bundestagnak még el kell fogadnia a törvényt. A 2010-es költségvetés a választások és a kormányalakítás miatt késett idáig. Hatálybalépéséig a kiadásokat korlátozó előzetes költségvetés van érvényben.
Die Presse (Diepresse.com)
A konzervatív osztrák lapban Peter Bognar Magyar szocialista: „a politika eltávolodott az emberektől” címmel készített interjút Mesterházy Attilával. Az MSZP jelöltje a magyar gazdaságról szólva elmondta, egy évvel ezelőtt a nemzetközi gazdaságkutató intézetek kételkedtek abban, hogy Magyarország egyáltalán képes lesz-e a válság kezelésére. Ma bel- és külföldi elemzők is egyetértenek, hogy Magyarország eredményesen kezelte a válságot. A kedvező nemzetközi megítélés abból is leolvasható szerinte, hogy a válság által megrengetett Görögország Magyarországot tekinti mércének a küzdelmében. Ha folytatják a Bajnai-kormány felelős politikáját, akkor jövőre már 3-4 százalékkal nőhet a gazdaság. Mesterházy az interjúban konszenzust követelt a nemzeti alapkérdésekben. A megosztottságból csak a politikusok olyan fiatal generációja törhet ki, amely mentes a múlt terheitől – mondta. Kormányzásuk eredményeként említette, hogy az átlagjövedelmek és a nyugdíjak 2001–2008 között megduplázódtak. Szintén sikerként említette a válságkezelést, mely az áldozatok ellenére megteremtette a versenyképes és stabil ország alapjait. Elmondta, hiba volt a 2002-es, fedezetlen költségvetési osztogatás, a közalkalmazottak béremelése és a 13. havi nyugdíj. Szintén a hibák között említette, hogy elmaradt az emberek felkészítése az alapvető változásokra. No és az ellenzék mindent elkövetett, hogy kihasználja az emberek elbizonytalanodását – fogalmazott. A miniszterelnök-jelölt egyetért Gyurcsány őszödi beszédével, hiszen a kormányfő azt mondta, hogy a nemzeti érdeknek meg kell előznie a pártok és a politikusok érdekeit, s a politikának végre tiszta vizet kell öntenie a polgárok poharába. Mesterházy a pártja korruptságát firtató kérdésre csak annyit válaszolt, hogy az minden politikai szervezetben előfordult az elmúlt húsz évben. Ők számos javaslatot kidolgoztak, de az ellenzék azokat elutasította. Szerinte egy párt akkor hiteles, ha minden korrupt elemet kiszorít magából, s ők ezt teszik.
