„Ne adjatok pénzt a görögöknek!”

A Salzburger Nachrichten interjút készített Thilo Sarrazinnal, a Bundesbank elnökségi tagja szerint hiba lenne a görögök támogatása az ország mostani, súlyos helyzetében. A Frankfurter Allgemeine Zeitung arról tudósít, hogy 1100 személy ellen kezdődött eljárás a svájci banki CD alapján.

2010. 03. 20. 8:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Salzburger Nachrichten (Salzburg.com)

Salzburg tartomány napilapjában Karin Zuner Akkor a görögöknek csődöt kell jelenteniük címmel készített interjút Thilo Sarrazinnal, a Bundesbank kemény kijelentéseiről ismert elnökségi tagjával. A Club Salzburg menedzsmentje egy előadásra hívta őt. Sarrazin kérdésre válaszolva elmondta: Görögország költségvetési hiánya kiadásai negyedét teszi ki. Amikor ő pénzügyi szenátor lett 2001-ben Berlinben, ő is ekkora hiányt örökölt. Öt év múlva már többlettel zárták az évet. Nem lehet azt mondani, Görögország minden objektív lehetőségét kimerítette, hogy költségvetését a következő években szanálja, ami azt jelenti, nem kell segítségen gondolkodni.

Thilo Sarrazin, a Bundesbank elnökségi tagja nem ismer pardont. Legújabb provokatív felvetése: a görögöket magukra kell hagyni, ha képtelenek saját adósságaikat újrafinanszírozni és költségvetésüket egyensúlyba hozni. Görögországnak azt kell tennie, amit minden adós tesz: csődöt jelent – fogalmazott a vitatott szociáldemokrata politikus, a német szövetségi bank elnökségi tagja.

Számos szakértő véleményével ellentétben Sarrazin szerint az eurót nem fenyegetné a görög államcsőd. „Az, hogy a General Motors csődbe ment, nem veszélyeztette a dollárt. Miért befolyásolná az eurót, ha Görögország 300 milliárd euróval csődbe megy?” Görögországnak ebben az esetben tárgyalnia kell a hitelezőivel az adósság- vagy a kamatfelfüggesztésről, ez azonban nem az államok döntése lesz. „Ez lenne az elrettentő példa minden potenciálisan felelőtlenül gazdálkodó országnak.”

A Görögországnak nyújtandó esetleges állami segítségről zajló vitában Sarrazin világos előrejelzést tett: „Közvetlenül az euróra egyáltalán nem leselkedik semmilyen veszély”. Ehelyett az egykori berlini pénzügyi szenátor óvott attól, hogy az EU pénzt adjon a görögöknek. Ezzel hamis jelzéseket küldene, és ez ma még kiszámíthatatlan kockázatokat jelentene. Az Európai Központi Bankra nehezedő nyomás, hogy a jövőben más euróövezethez tartozó államok adósságproblémáin is segítsenek, hatalmasra nőne – jövendölte Sarrazin. „Akkor az adósságot inflációval is le lehetne küzdeni.” Spanyolország, Franciaország és Olaszország hosszú időn keresztül ezt az utat járta.

A Görögországnak nyújtandó segítséggel kapcsolatos vonakodás másik okaként elmondta, hogy a szövetségi köztársaság a háború után erős ipar- és visszafogott bérpolitikával olyan modellt alkotott, amely erőssé tette a saját valutát. Ez odavezetett, hogy a német szövetségi bank egész Európa pénzpolitikáját irányította. Ez a franciáknak erkölcsileg elviselhetetlen állapot volt, ezért akarták a valutauniót. Ezzel azonban a német modellt kiterjesztették európai szintre. A franciáknak be kell látniuk, hogy valutaproblémájukat ugyan megoldották, de gazdaságuk versenyképességét nem.

Németország a túlzott exporttöbblete miatti bírálatokat azzal utasította vissza, hogy a német ipari bérköltségek nem alacsonyabbak, mint Franciaországban. A franciáknál a költségek tíz évvel korábban még érezhetően alacsonyabbak voltak. Azt követően azonban figyelmen kívül hagyták, hogy ha a gazdaságuk nem olyan termelékeny, mint a németeké, akkor nem szabad ugyanazt a bért kifizetni. Ugyanakkor elismerte, a bírálatnak egy területen igaza van. Egyetlen ország sem képes hosszú ideig jelentős kiviteli többletre. Németországban nem az alacsony bérek jelentik a problémát, hanem a túl alacsony belföldi fogyasztás.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (Faz.net)

A konzervatív német napilap 1100 feltételezett adócsaló ellen nyomoznak című cikkében tudósít a svájci CD-n megtalált adatok következményéről. Az adócsalók adatait tartalmazó CD kiértékelése után a düsseldorfi államügyészség 1100 eljárást indított. Ezt a hírt megerősítette a lapnak az államügyészség szóvivője. A CD-n tárolt információk szerint a teljes befektetett összeg elérte az 1,2 milliárd eurót – fogalmazott Dirk Negenborn államügyész.

A düsseldorfi államügyészség irányítja az adócsalók elleni eljárást. Észak-Rajna–Vesztfália tartomány megvásárolta az ellopott CD-t. A más tartományokból származó adócsalók elleni eljárásokat az ottani hatóságoknak adták át. Az esetek nagy része bajorországi, baden-württembergi, Rajna-vidék–pfalzi és hesseni gyanúsítottakat érint. Észak-Rajna–Vesztfáliában 174 eset maradt és minden olyan eljárás, amely bankalkalmazottak ellen folyik. Ellenük az adócsaláshoz nyújtott bűnpártolás miatt nyomoznak. Azt az államügyész nem kívánta megerősíteni, hogy ismert személyek találhatók-e a gyanúsítottak között. A feltételezett elkövetőknek már házkutatásokra is kell számítaniuk. Mint arról a lap tudósított, az adónyomozók már számos helyen lecsaptak. A rendőrök házkutatási paranccsal már megjelentek több olyan dél-németországi ügyfélnél, akik az üggyel kapcsolatban nem kezdtek önrevíziót. A nyomozók már a megjelenésükkor pontosan ismerték az érintett személynek a Credit Suisse-nél elhelyezett befektetési összegét.

Két évvel ezelőtt, hasonló esetben, amikor a liechtensteini feketeszámlák birtokosa ellen hajtottak végre razziát, Klaus Zumwinkel posta-vezérigazgató letartóztatása komoly felhördülést okozott. Zumwinkel ezt követően minden tisztségéről lemondott.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.