„Ne adjatok pénzt a görögöknek!”

A Salzburger Nachrichten interjút készített Thilo Sarrazinnal, a Bundesbank elnökségi tagja szerint hiba lenne a görögök támogatása az ország mostani, súlyos helyzetében. A Frankfurter Allgemeine Zeitung arról tudósít, hogy 1100 személy ellen kezdődött eljárás a svájci banki CD alapján.

Salzburger Nachrichten (Salzburg.com)

Salzburg tartomány napilapjában Karin Zuner Akkor a görögöknek csődöt kell jelenteniük címmel készített interjút Thilo Sarrazinnal, a Bundesbank kemény kijelentéseiről ismert elnökségi tagjával. A Club Salzburg menedzsmentje egy előadásra hívta őt. Sarrazin kérdésre válaszolva elmondta: Görögország költségvetési hiánya kiadásai negyedét teszi ki. Amikor ő pénzügyi szenátor lett 2001-ben Berlinben, ő is ekkora hiányt örökölt. Öt év múlva már többlettel zárták az évet. Nem lehet azt mondani, Görögország minden objektív lehetőségét kimerítette, hogy költségvetését a következő években szanálja, ami azt jelenti, nem kell segítségen gondolkodni.

Thilo Sarrazin, a Bundesbank elnökségi tagja nem ismer pardont. Legújabb provokatív felvetése: a görögöket magukra kell hagyni, ha képtelenek saját adósságaikat újrafinanszírozni és költségvetésüket egyensúlyba hozni. Görögországnak azt kell tennie, amit minden adós tesz: csődöt jelent – fogalmazott a vitatott szociáldemokrata politikus, a német szövetségi bank elnökségi tagja.

Számos szakértő véleményével ellentétben Sarrazin szerint az eurót nem fenyegetné a görög államcsőd. „Az, hogy a General Motors csődbe ment, nem veszélyeztette a dollárt. Miért befolyásolná az eurót, ha Görögország 300 milliárd euróval csődbe megy?” Görögországnak ebben az esetben tárgyalnia kell a hitelezőivel az adósság- vagy a kamatfelfüggesztésről, ez azonban nem az államok döntése lesz. „Ez lenne az elrettentő példa minden potenciálisan felelőtlenül gazdálkodó országnak.”

A Görögországnak nyújtandó esetleges állami segítségről zajló vitában Sarrazin világos előrejelzést tett: „Közvetlenül az euróra egyáltalán nem leselkedik semmilyen veszély”. Ehelyett az egykori berlini pénzügyi szenátor óvott attól, hogy az EU pénzt adjon a görögöknek. Ezzel hamis jelzéseket küldene, és ez ma még kiszámíthatatlan kockázatokat jelentene. Az Európai Központi Bankra nehezedő nyomás, hogy a jövőben más euróövezethez tartozó államok adósságproblémáin is segítsenek, hatalmasra nőne – jövendölte Sarrazin. „Akkor az adósságot inflációval is le lehetne küzdeni.” Spanyolország, Franciaország és Olaszország hosszú időn keresztül ezt az utat járta.

A Görögországnak nyújtandó segítséggel kapcsolatos vonakodás másik okaként elmondta, hogy a szövetségi köztársaság a háború után erős ipar- és visszafogott bérpolitikával olyan modellt alkotott, amely erőssé tette a saját valutát. Ez odavezetett, hogy a német szövetségi bank egész Európa pénzpolitikáját irányította. Ez a franciáknak erkölcsileg elviselhetetlen állapot volt, ezért akarták a valutauniót. Ezzel azonban a német modellt kiterjesztették európai szintre. A franciáknak be kell látniuk, hogy valutaproblémájukat ugyan megoldották, de gazdaságuk versenyképességét nem.

Németország a túlzott exporttöbblete miatti bírálatokat azzal utasította vissza, hogy a német ipari bérköltségek nem alacsonyabbak, mint Franciaországban. A franciáknál a költségek tíz évvel korábban még érezhetően alacsonyabbak voltak. Azt követően azonban figyelmen kívül hagyták, hogy ha a gazdaságuk nem olyan termelékeny, mint a németeké, akkor nem szabad ugyanazt a bért kifizetni. Ugyanakkor elismerte, a bírálatnak egy területen igaza van. Egyetlen ország sem képes hosszú ideig jelentős kiviteli többletre. Németországban nem az alacsony bérek jelentik a problémát, hanem a túl alacsony belföldi fogyasztás.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (Faz.net)

A konzervatív német napilap 1100 feltételezett adócsaló ellen nyomoznak című cikkében tudósít a svájci CD-n megtalált adatok következményéről. Az adócsalók adatait tartalmazó CD kiértékelése után a düsseldorfi államügyészség 1100 eljárást indított. Ezt a hírt megerősítette a lapnak az államügyészség szóvivője. A CD-n tárolt információk szerint a teljes befektetett összeg elérte az 1,2 milliárd eurót – fogalmazott Dirk Negenborn államügyész.

A düsseldorfi államügyészség irányítja az adócsalók elleni eljárást. Észak-Rajna–Vesztfália tartomány megvásárolta az ellopott CD-t. A más tartományokból származó adócsalók elleni eljárásokat az ottani hatóságoknak adták át. Az esetek nagy része bajorországi, baden-württembergi, Rajna-vidék–pfalzi és hesseni gyanúsítottakat érint. Észak-Rajna–Vesztfáliában 174 eset maradt és minden olyan eljárás, amely bankalkalmazottak ellen folyik. Ellenük az adócsaláshoz nyújtott bűnpártolás miatt nyomoznak. Azt az államügyész nem kívánta megerősíteni, hogy ismert személyek találhatók-e a gyanúsítottak között. A feltételezett elkövetőknek már házkutatásokra is kell számítaniuk. Mint arról a lap tudósított, az adónyomozók már számos helyen lecsaptak. A rendőrök házkutatási paranccsal már megjelentek több olyan dél-németországi ügyfélnél, akik az üggyel kapcsolatban nem kezdtek önrevíziót. A nyomozók már a megjelenésükkor pontosan ismerték az érintett személynek a Credit Suisse-nél elhelyezett befektetési összegét.

Két évvel ezelőtt, hasonló esetben, amikor a liechtensteini feketeszámlák birtokosa ellen hajtottak végre razziát, Klaus Zumwinkel posta-vezérigazgató letartóztatása komoly felhördülést okozott. Zumwinkel ezt követően minden tisztségéről lemondott.