Nem kell mindig beavatkozni

A Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában Helmuth Schmidt szerint ideje leszámolni azzal a tétellel, hogy Németországnak minden tömegmészárlás esetén be kell avatkoznia. A Der Spiegel az FDP elnökének üzleti összefonódással kapcsolatos vádakról tudósít.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali müncheni napilapban Stefan Kornelius „Nem minden probléma a mi ügyünk” címmel készített interjút Helmut Schmidt volt német kancellár. Németországban egyre többen kételkednek a Bundeswehr afganisztáni szerepvállalásában. Ezért a volt kancellár jogosnak tartja annak a felvetését, hogy a német haderőre a jelenlegi formájában szükség van-e. Ugyanakkor erre a kérdésre feltétlenül igennel válaszolna, mert ki tudja, milyen barátságtalan hülyeségek fejlődhetnek ki.

Schmidt szerint az al-Kaida komoly fenyegetést jelent Németország számára is. Ugyanakkor a német alkotmányt nem tartja teljesen felkészültnek az újfajta fenyegetések kezelésére. Példaként említette az alaptörvénynek a főparancsnoksággal kapcsolatos előírásait. Ugyanakkor megkérdőjelezte, hogy az alkotmányt feltétlenül hozzá kell illeszteni a megváltozott helyzethez. Mint fogalmazott, ellenzi az alkotmánybarkácsolást. A 60 éves német alaptörvényen éppen annyit változtattak, mint az amerikaiak a sajátjukon 250 esztendő alatt.

Schmidt szerint a németek fenntartása a katonai témákkal kapcsolatban jórészt jogos. Ez nemcsak Afganisztánt, Szomáliát, Koszovót, vagy Szudánt jelenti, hanem a túlzott hagyományos és nukleáris fegyverkezés problémáját. Ma több mint 20 000 atomrobbanó fej létezik és rövid időn belül bevethető. Ugyanakkor az öt atomhatalom nem teljesítette az elterjedést megakadályozó megállapodás paragrafusait. Megfigyelhető az atomhatalmak számának növekedése. Most már kilencen vannak és látható miként nő tovább a számuk. Nem feltétlenül csak Iránra gondolt. Ugyanakkor ezeket a fenntartásokat nem hiszi, hogy a német politika képes lesz szétoszlatni.

A volt kancellár szerint ez a kedvetlenség némileg egyoldalúan Afganisztánra koncentrál. Pedig ideje lenne könnyed módon, de alaposan vitát folytatni a német érdekekről. Ehelyett politikai viták már régen voltak ilyen laposak. Többnyire felületesen foglalkoznak a német belpolitikával és fantasztikus külpolitikai javaslatok merülnek fel. Például nem kellene meghívni az oroszokat a NATO-ba? Ami csodálatos provokáció a kínai stratégiai partnerekkel szemben.

A NATO már rég kinőtte magát, hatalmassá nőtt, ma már saját törvényszerűségét követi. Minden bürokrácia hajlamos a növekedésre, ma a NATO nagyobb, mint hidegháború idejében. Schmidt szerint a németeknek látniuk kell a világ problémáit, de nem kell azt beképzelniük, hogy a világ minden problémája a feladatuk. Túl sok humanitárius beavatkozásban vett részt Németország, anélkül, hogy a közvélemény hozzájárult volna. Hajlok arra – fogalmazott a szociáldemokrata politikus, hogy minden esetet külön vegyek nagyító alá és számos esetben nemet mondjak. Ha mások kölcsönösen ki akarják irtani egymást, annak megakadályozása nem szükségszerűen a mi problémánk. Nem a mi ügyünk, hogy azért kockáztassuk katonáink életét.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali német hírmagazin Tovább mélyül az FDP utazási botránya című cikkében foglalkozik külügyminiszter latin-amerikai útjával kapcsolatos újabb kérdőjelekkel. A kormány gazdasági delegációinak vitatott összetétele kapcsán kirobbant botrány tovább dagad. A Far Eastern Közel-Keleti Tanácsadó és kereskedelmi társaság, melyben a Guido Westerwelle külügyminiszter testvére is részesedéssel bír, Rainer Brüderle liberális gazdasági miniszterrel is együtt utazott. Amint azt a gazdasági tárca a lapnak megerősítette, Ralf Marohn a Far Eastern ügyvezető igazgatója, tavaly decemberben Brüderle delegációjának tagjaként elkísérte a minisztert Kínába. Marohn Westerwelle kínai delegációjának is tagja volt, emiatt hevesen támadta őt az ellenzék.

Michael Mronz sportesemény értékesítő, Westerwelle élettársa nem csak magánemberként kísérte el az FDP elnököt. A liberálisok frakciójának 2007-es kínai útján szintén tagja volt a delegációnak. Ekkor tárgyalásokat folytatott a kommunista párt magas rangú funkcionáriusaival, aki a 2008-as pekingi olimpiai játékokat előkészítő bizottság tagjai közé tartozott. Mronz akkor egy tervezett lovas központ tanácsadójaként tevékenykedett, melyet Kínában terveztek felépíteni. Miként válhatott az FDP gazdasági delegációjának tagjává, azt Mronz nem kívánta elárulni. 2008-ban Mronz szolgálati útlevelet kapott a külügyminisztériumtól, mellyel a német tiszteletbeli konzulok is utaznak. Ezt az FDP frakció igényelte neki. A frakció nem kíván állást foglalni arról, miért volt szüksége Mronznak a határátlépést megkönnyítő úti okmányra. A magán érdek és az üzleti szempontok nem elég világos különválasztása megjelenik Westerwelle népszerűségi mutatóiban is. A legfrissebb eredmények szerint a népszerűsége drámai zuhanást szenvedett el. Csak 29 százalék szeretné őt a jövőben fontos politikai poszton látni, ami 21 percenttel kevesebb, mint decemberben mért adatok. 86 százalékos magas támogatottsággal az FDP elnök csak saját pártja táborában rendelkezik. Még a koalíciós társ, a CDU szimpatizánsai körében is csak 39 percent nyilatkozott kedvezően Westerwelleről.

Angela Merkel (CDU) kancellár szintén kénytelen népszerűségének tíz százalékos csökkenését elfogadni. 63 százalékos támogatottságával a kancellár már nem szerepel a legnépszerűbb három politikus között. Előtte áll Karl-Theodor zu Guttenberg (CSU) honvédelmi miniszter és Ursula von der Leyen (CDU) s szociális tárca vezetője. Horst Köhler szövetségi elnök ugyan őrzi vezető helyét, de 75 százalékos eredménye azonban két éve a legalacsonyabb eredmény.