Die Welt (Welt.de)
A konzervatív német napilap Sarrazin tapsot kap bevándorlókritikájáért című cikkében ismerteti a Bundesbank elnökségi tagjának integrációs javaslatait.
Thilo Sarrazin, a volt belügyi szenátor ismét bírálta a bevándorlók hiányzó „integrációs elkötelezettségét.” Az egykori SPD-politikus kijelentette, hogy sokan, akik a Közel-Keletről és Afrikából érkeztek, nem kívánnak megtanulni németül. Mint fogalmazott, feltűnő, hogy a török és arab gyerekek sohasem hívnak meg magukhoz német vendégeket. Szerinte a hiányzó integrációért döntően a külföldiek felelősek.
Az EU-tagállamokból érkezettek, az oroszországi németek és a vietnamiak megerőltetik magukat, és hasonlóan jó eredményeket érnek el, mint a németek. Egész másként néz ki a helyzet az afrikaiaknál, törököknél és közel-keletieknél. A volt politikus nagy tapsot kapott előadásáért. Az épület előtt azonban a Wiesbadeni Szövetség a Jobboldal Ellen két tucat tagja és a Baloldali Párt tartományi képviselői tüntettek ellene.
Sarrazin az oktatáspolitika újragondolását is követelte. Szerinte nem újabb személyzetre lenne szükség, hanem okos tantervekre, és alaposan kellene ellenőrizni, megcsinálják-e házi feladataikat a gyerekek. Ha kétszer elmaradnak vele, akkor felére csökkentené a családi pótlékot.
A „Szabadság, ahogyan én látom – Az integráció esélyei és határai” mottóval megrendezett rendezvényen Jörg-Uwe Hahn (FDP) igazságügyi és integrációs miniszter védelmébe vette Sarrazin meghívását. Nem szabad bevezetni a gondolkodási tilalmat – mondta. „Egy nyitott és őszinte diagnózist” kell felállítani arról, milyen problémák adódnak az integrációval – tette hozzá.
Sarrazin tavaly szeptemberben nagy vihart kavart a Lettre Internationalnak adott, a bevándorlókat bíráló interjújával. Erre válaszul jelentősen megnyirbálták a Bundesbank elnökségében birtokolt jogköreit.
Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)
A berlini napilap A Bundestag keresi a kunduzi információs lyukat című cikkében tudósít a kellemetlen kiszivárogtató elleni vizsgálattal.
Az összes, a Kunduz-ügyi parlamenti vizsgálóbizottságban képviselt frakció felhatalmazta Norbert Lammert Bundestag-elnököt, hogy nyomozást kezdeményezzen az államügyészségnél. Azt kívánják kideríteni, ki szivárogtatott ki titkos anyagokat a sajtónak.
A döntés hátterében a Spiegel Online egy korábbi tudósítása áll, melyben titkos aktákból idéztek. A beszámoló szerint Jörg Vollmer dandártábornok az ISAF észak-afganisztáni regionális parancsnoka és Rainer Glatz altábornagy a potsdami bevetési központ parancsnoka, már viszonylag korán beszámoltak azokról a jelzésekről, miszerint a 2009. szeptember 4-i légitámadásnak voltak polgári áldozatai. Egy híradós tiszt erre utaló információit azonban később törölték a katonai hálózatról. A Bundeswehr által parancsba adott légitámadásban 142 személy veszítette életét, vagy szenvedett sebesülést.
A tudósítás meglepte a vizsgálóbizottság tagjait. A grémium ezért úgy döntött, a meghallgatást elhalasztják a március 15-i rendkívüli ülésre. Egyúttal felkérik a Bundestag elnökét, hatalmazza fel az államügyészséget a vizsgálatok elvégzésére.
Ezt az eljárást minden frakció támogatta. Hogy valóban lesznek-e vizsgálatok és ha igen, akkor ki ellen, erről az államügyészség dönt. Több bizottsági tag annak a véleményének adott hangot, hogy az információs lyuk a honvédelmi minisztériumban található. Ezt arra alapították, hogy a médiában már akkor idéztek a titkos minősítésű aktából, amikor az még nem állt a bizottság rendelkezésére.
Karl-Theodor zu Guttenberg (CSU) honvédelmi miniszter ezzel szemben a problémát a bizottságban keresi. Lammerthez írt levelében, melyből a lap idézett, az elmúlt héten a titoktartás betartására figyelmeztette a bizottságot, és egyes tagok elleni feljelentéssel fenyegetett.
A CSU politikusát többek között az zavarja, hogy a légitámadásra parancsot adó Georg Klein ezredes meghallgatásának részletei a nyilvánosság elé kerültek.
Erről szól majd a kétnapos budapesti csúcstalálkozó