A franciák képtelenek megtanulni a svájci német nyelvet?

A Die Neue Zürcher Zeitung részletesen foglalkozik azzal a vitával, hogy megtanulható-e a franciák számára a svájci német nyelv. A Die Presse beszámol arról, hogy az autópálya-kamerákat is a bűnüldözés szolgálatába kívánják állítani.

Die Presse (Diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilap Faymann: Határozottabb fellépés a „bűnöző turistákkal” szemben című cikkében foglalkozik azokkal a javaslatokkal, amelyekkel a szövetségi kormány a külföldi bűnelkövetők „munkáját” kívánja nehezíteni. Számos javaslatot vizsgálnak, amelyekkel határozottabban léphetnének fel a „bűnöző turistákkal” szemben – nyilatkozta Werner Faymann (SPÖ) szövetségi kancellár a kormányülés szünetében. Erwin Pröll (ÖVP), Alsó-Ausztria tartományügynöke azt követelte, hogy ebbe a küzdelembe vonják be az Asfinag autópálya-üzemeltető vállalat kameráit. A kérdés az, hogy az adatvédelem szabályainak betartása mellett meddig lehet elmenni.

A Szövetségi Bűnügyi Hivatal örömmel fogadta a kancellár nyilatkozatát. „Még ha az adatvédők ezt természetesen másként látják is, akkor sem szabad egyetlen lehetőséget sem kihasználatlanul hagyni, hogy harcoljanak az ausztriai bűnözés ellen” – véli Helmut Greiner, a hivatal szóvivője.

A videotechnika már eddig is komoly sikereket ért el az autólopások elleni küzdelemben. A mozgó rendszámfelismerő rendszerrel tavaly már több mint száz lopott autót tudtak lefoglalni. Csakhogy a bűnügyi hivatal jelenleg mindössze három ilyen rendszert birtokol. A helyzetet tovább nehezíti az a probléma, amit egy átfogó video-ellenőrzés sem tud kiirtani. A lopott autókat ugyanis néhány órán belül külföldre viszik. Amíg a tulajdonos feljelentést tesz, és a rendszám bekerül a számítógépbe, általában sok időt igényel.

Az Asfinag, amely közel 3000 kamerával figyeli a forgalmat, szkeptikus. „Jelenlegi technikánkkal egyáltalán nem lehetséges a rendszámok kiértékelése, ehhez a kamerák felbontóképessége túl alacsony” – magyarázta a szóvivőjük. Ezentúl a parlamentnek meg kell teremtenie a jogszabályi feltételeket – fogalmazott Bernd-Christian Funk, a bécsi egyetem közigazgatási jogi professzora. Még ebben az esetben is csak szűk keretek között mozoghat a jogszabályalkotó. A rendőrségnek ráadásul csak konkrét gyanú esetén szabad felhasználnia a felvételeket, az általános adatgyűjtés ugyanakkor törvénytelen.

Neue Zürcher Zeitung (Nzz.ch)

A konzervatív svájci napilapban Christophe Büchi A franciák és a svájci német című, lausanne-i keltezésű cikkében foglalkozik az alpesi köztársaságban tapasztalható nyelvi problémákkal.

Még nem volt arra példa a svájci sajtóban, hogy két genfi politikus svájci németül írjon egymásnak nyílt levelet. Charles Poncet levelét abból az alkalomból írta, hogy Antonio Hodgers elhatározta, egy időre Bernbe költözik. Ennek az volt a célja, hogy jobban megismerje a svájci német nyelvet, de ott a helyi nyelvjárást akadályként élte meg. Ezért Hodger azt javasolta, a svájci németeknek többet kellene az irodalmi németet beszélniük.

Aki ismeri a nyugatsvájciakat, tisztában van azzal, hogy sokan szenvednek a svájci némettől. Miközben a két nép közötti politikai nézeteltérések az elmúlt évtizedekben háttérbe szorultak, a nyelvjárások miatt még mindig sokat vitáznak. Nehéz megmondani, miért csak a franciák szenvednek a német nyelvjárásoktól, miközben mások boldogulnak. Svájc lakóinak majd ötödét adják, tehát kisebbséget alkotnak, melynek védenie kell az érdekeit, ugyanakkor elég erős ahhoz, hogy ne kelljen mindenáron a többséghez idomulnia. Ha gyakorlatilag a franciákon kívül mindenki más beszéli és érti a svájci németet, az elsősorban abból ered, hogy ez a karrierje és az előrejutása érdekében elkerülhetetlen vagy legalábbis hasznos. Sok területen a németismeret versenyelőnynek számít, csakhogy ez a legtöbb franciában még nem tudatosult.