Ausztria sem kér a minaretekből

A Die Presse ismertet egy közvélemény-kutatást, miszerint az osztrákok túlnyomó többsége fenntartásokkal viseltetik a muzulmán bevándorlókkal szemben. A Focus a németországi orvoshiánnyal és következményeivel foglalkozik.

2010. 04. 08. 10:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív bécsi napilap Az osztrákok fele fél az iszlámtól című cikkében ismertet egy aligha meglepő közvélemény-kutatási eredményt. A cikk szerint az iszlám elsősorban félelmet vált ki az osztrákokból. A linzi Imas közvélemény-kutató intézet vizsgálata szerint minden második osztrák fenyegetést lát az iszlámban és majdnem háromnegyedük nem hiszi, hogy az összeilleszthető a nyugati világ értékrendjével. A megkérdezettek 72 százaléka azt is panaszolta, hogy a bevándorolt muzulmánok életformája nem kellően idomul az osztrák „játékszabályokhoz”. 71 százalék vélte úgy, hogy az iszlám nem illeszthető össze a nyugati demokráciáról, szabadságról és toleranciáról kialakított felfogással.

Mindössze négy százalék fogadná el minden további nélkül, ha közeli családtagja egy muzulmánnal kötne házasságot. Már három százalék esetében most is ez a helyzet, különösen magas a vegyes házasságok száma Bécsben. A minaretek elfogadottságára is rákérdeztek, a válaszadók 59 százaléka „inkább ellenzi” azok építését, míg 51 százaléka szerint a mecsetek építését és az iszlám fejkendőket be kellene tiltani. Továbbá egy lista alapján a nyugati keresztény országok és a keleti iszlám államok tipikus jellemzőire is rákérdeztek a közvéleménykutatók. Ausztriát – mely a keresztény hagyományú országokat képviselte – olyan államként írták le, ahol jók az iskolák és az egyetemek, a lakosság nagy része jólétben él, demokráciában, személyes jogokkal is rendelkezik, s a polgárai szabadon élhetnek. Majd e tulajdonságokat a felsorolásban követte a törvény előtti egyenlőség, az életöröm, a kemény gazdasági verseny, a más vallásúakkal szembeni tolerancia, valamint a segítőkészség és a embertársaik iránti szeretet.

Az osztrákok a muzulmán államokra különösen jellemzőnek tartják a nemek eltérő jogait, a szigorú erkölcsiséget, az elmaradottságot, a másként gondolkodókkal szembeni türelmetlenséget, a mély vallásosságot és korrupciót.

Focus (focus.de)

A müncheni hírmagazinban Ursula Quass Város, vidék, kvóta című cikkében foglalkozik a németországi orvoshiánnyal. A Szövetségi Orvosi Kamara számításai szerint 2008-ban a Deutschen Ärzteblattban feladott 21 927 álláshirdetés kilencede, 2534 darab esetében háziorvost kerestek. Annak esélye, hogy vidéken betöltsenek ilyen állásokat, minimálisnak tekinthető. A fiatal orvosok tanulmányaik befejezése után nem ott kívánnak letelepedni, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk. Ők leginkább nagyvárosok vonzáskörzeteibe költöznének. Hogy ez a helyzet megváltozzon, Philipp Rösler (FDP) egészségügyi miniszter azt tervezi, hogy „háziorvosi kvótát” hoz létre. A liberális politikus bizonyos számú helyet szeretne fenntartani az egyetemeken olyanoknak, akik azután készek vidéken gyógyítani.

Németországban jelenleg 3620 orvos hiányzik vidéken, ennek több mint fele háziorvos, valamint pszichoterapeuta. A német kórházakban pedig mintegy 5000 orvosi hely betöltetlen. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a következő tíz évben 58 ezer orvos megy nyugdíjba. Ezért a tartományok már ma is megkísérlik az orvosokat kedvezményes induló hitelekkel a kisvárosokba csábítani. 50 000 euróra is számíthat az az orvos, aki a rosszul ellátott régióba települ. Szászországban az orvosi egyetemista 600 eurónyi támogatást kap, ha kötelezi magát, hogy vizsgái után vidéki háziorvosként fog dolgozni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.