Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap Az osztrákok fele fél az iszlámtól című cikkében ismertet egy aligha meglepő közvélemény-kutatási eredményt. A cikk szerint az iszlám elsősorban félelmet vált ki az osztrákokból. A linzi Imas közvélemény-kutató intézet vizsgálata szerint minden második osztrák fenyegetést lát az iszlámban és majdnem háromnegyedük nem hiszi, hogy az összeilleszthető a nyugati világ értékrendjével. A megkérdezettek 72 százaléka azt is panaszolta, hogy a bevándorolt muzulmánok életformája nem kellően idomul az osztrák „játékszabályokhoz”. 71 százalék vélte úgy, hogy az iszlám nem illeszthető össze a nyugati demokráciáról, szabadságról és toleranciáról kialakított felfogással.
Mindössze négy százalék fogadná el minden további nélkül, ha közeli családtagja egy muzulmánnal kötne házasságot. Már három százalék esetében most is ez a helyzet, különösen magas a vegyes házasságok száma Bécsben. A minaretek elfogadottságára is rákérdeztek, a válaszadók 59 százaléka „inkább ellenzi” azok építését, míg 51 százaléka szerint a mecsetek építését és az iszlám fejkendőket be kellene tiltani. Továbbá egy lista alapján a nyugati keresztény országok és a keleti iszlám államok tipikus jellemzőire is rákérdeztek a közvéleménykutatók. Ausztriát – mely a keresztény hagyományú országokat képviselte – olyan államként írták le, ahol jók az iskolák és az egyetemek, a lakosság nagy része jólétben él, demokráciában, személyes jogokkal is rendelkezik, s a polgárai szabadon élhetnek. Majd e tulajdonságokat a felsorolásban követte a törvény előtti egyenlőség, az életöröm, a kemény gazdasági verseny, a más vallásúakkal szembeni tolerancia, valamint a segítőkészség és a embertársaik iránti szeretet.
Az osztrákok a muzulmán államokra különösen jellemzőnek tartják a nemek eltérő jogait, a szigorú erkölcsiséget, az elmaradottságot, a másként gondolkodókkal szembeni türelmetlenséget, a mély vallásosságot és korrupciót.
Focus (focus.de)
A müncheni hírmagazinban Ursula Quass Város, vidék, kvóta című cikkében foglalkozik a németországi orvoshiánnyal. A Szövetségi Orvosi Kamara számításai szerint 2008-ban a Deutschen Ärzteblattban feladott 21 927 álláshirdetés kilencede, 2534 darab esetében háziorvost kerestek. Annak esélye, hogy vidéken betöltsenek ilyen állásokat, minimálisnak tekinthető. A fiatal orvosok tanulmányaik befejezése után nem ott kívánnak letelepedni, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk. Ők leginkább nagyvárosok vonzáskörzeteibe költöznének. Hogy ez a helyzet megváltozzon, Philipp Rösler (FDP) egészségügyi miniszter azt tervezi, hogy „háziorvosi kvótát” hoz létre. A liberális politikus bizonyos számú helyet szeretne fenntartani az egyetemeken olyanoknak, akik azután készek vidéken gyógyítani.
Németországban jelenleg 3620 orvos hiányzik vidéken, ennek több mint fele háziorvos, valamint pszichoterapeuta. A német kórházakban pedig mintegy 5000 orvosi hely betöltetlen. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a következő tíz évben 58 ezer orvos megy nyugdíjba. Ezért a tartományok már ma is megkísérlik az orvosokat kedvezményes induló hitelekkel a kisvárosokba csábítani. 50 000 euróra is számíthat az az orvos, aki a rosszul ellátott régióba települ. Szászországban az orvosi egyetemista 600 eurónyi támogatást kap, ha kötelezi magát, hogy vizsgái után vidéki háziorvosként fog dolgozni.
origo.hu
Magyar Péter a nők elleni erőszak napját alapította meg
