Der Spiegel (Spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin A rendőrszakszervezet halálesetektől tart a májusi összecsapások alkalmával című cikkében ismerteti Konrad Freiberg álláspontját. Óriási aggodalommal tekint Konrad Freiberg, a rendőrszakszervezet vezetője május 1-je elé. Ezen a napon súlyos összecsapásokra számít a szélsőbaloldal és a szélsőjobboldal között. Meggyőződése, hogy a kihívásoknak nem lesznek képesek megfelelni a rendvédelmi szervek. „Nagyon aggódunk, hogy ebben az esztendőben május 1-je környékén több százan sebesülhetnek meg, és csak remélni lehet, hogy végül ne legyen egy vagy több halott” – nyilatkozta Freiberg. A szélsőséges csoportok közötti összecsapások sokkal erőszakosabbak lesznek, mint az elmúlt esztendőkben. Erre lehet következtetni a politikai szélsőségesség növekedéséből mindkét oldalon – fogalmazott Freiberg. A szakszervezeti vezető a kockázatok között említette, hogy ebben az évben sem Berlinben, sem az országban nem áll rendelkezésre a szükséges számú rendőr.
Tavaly a májusi összecsapások során Berlinben 479 rendőr sebesült meg, és 289 randalírozót vettek őrizetbe. A bíróságok az elrettentés érdekében néhány drákói ítéletet is hoztak. Októberben két fiatalembert, akik Molotov-koktélt dobtak, fejenként három év három hónap szabadságvesztésre ítéltek. A legsúlyosabb büntetést egy anyagmozgatóra mérték, aki összesen 12 sörösüveget hajított el, és ezért három év négy hónapot kapott.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (Faz.net)
A konzervatív német napilap Az „osszik” nem önálló nép című cikkében foglalkozik az antidiszkriminációs őrület legújabb vadhajtásával. A keletnémetek (akiket a köznyelv csak osszinak nevez – a szerk.) a stuttgarti munkaügyi bíróság ítélete szerint nem hivatkozhatnak diszkriminációra, ha regionális hovatartozásukra hivatkozva utasítják el jelentkezésüket. A keletnémetek nem alkotnak önálló népet és emiatt nem hivatkozhatnak az egyenlő bánásmódot előíró törvényre – közölte csütörtökön a bíróság. Egy kelet-berlini születésű nő tett feljelentést, mert úgy érezte, diszkriminálták. Egy állásra történő jelentkezését állítólag a származása miatt utasították el. Gabriela S., aki 22 éve Stuttgart környékén él, tavaly egy helyi ablakgyártó céghez jelentkezett. A 48 esztendős nőt elutasították. A visszaküldött jelentkezési lapjára a cég egy mínuszjelet tett és annyit írt, hogy „Ossi”.
A bíróság értelmezésében a közös etnikai eredet megnyilvánulhat a hagyományokban, a nyelvben, a vallásban, az öltözködésben vagy az étkezési szokásokban. Az egykori NDK területéhez soroláson túl hiányoznak az „Ossiknál” ezek az ismertető jegyek. Wolfgang Däubler munkajogász a közszolgálati televízióban kijelentette, ő igenis el tudja képzelni, hogy az új tartományokban élő emberek „saját etnikumot” alkossanak. Mert sajátos a történetük, és eltérőek a mércéik. Például „tipikusan szerényebbek”. A felperes beadványában az egyenlő bánásmódot előíró törvényre hivatkozott, miszerint senkit sem szabad etnikai hovatartozása miatt diszkriminálni. A még a rendszerváltás előtt a szövetségi köztársaságba áttelepült Gabriela S. kijelentette, a „mínusz Ossi” megjegyzést magára vette.
A beperelt munkaadó elutasította a peren kívüli megállapodást, mert nem tartja magát hibásnak. Rainer E., a cég ügyvezetője kijelentette, hogy a vállalkozás számára hatalmas károkat okozott a média figyelme. Már most is visszaestek a megrendeléseik. Ráadásul több mint 100 gyalázkodó telefonhívást kaptak. Ő az ügy nyilvánosság előtti tálalását „boszorkányüldözésnek” nevezte. Rainer E. szerint a mínusz a jelentkezési lapon a nő hiányzó képzettségére utalt. Az „Ossi” kifejezést pedig pozitívan értették.
origo.hu
Meglepő fordulatot tartogat az időjárás
