Fizessenek a külföldiek!

A Tages-Anzeiger ismerteti az SVP ama javaslatát, mely meg kívánja adóztatni a Svájcban élő külföldieket, mert nem teljesítenek katonai szolgálatot. A Der Spiegel arról tudósít: lassan beletörődik a berlini kormány, hogy a szövetségi köztársaság kénytelen lesz részt venni Athén megmentésében.

2010. 04. 13. 11:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)

A baloldali-liberális zürichi napilap Külföldieknek legyen kötelező védkötelezettségi pótlékot fizetni című cikkében foglalkozik a katonai szolgálat bevándorlókra terhelésének lehetőségéről zajló vitákkal. A németeknek jobb Svájcban, mint a svájciaknak, legalábbis ami a katonai szolgálatot illeti. Ők mentesek ez alól, ami jelentős versenyelőnyt jelent a „bennszülöttekkel” szemben. A munkaadók nem igazán értékelik, hogy alkalmazottaik a szabadságon kívül további három hétig hiányoznak, amikor behívják őket. Az ilyen távolmaradások tehertételt jelentenek és drágák.

Amennyiben külföldieket alkalmaznak, ez nem történhet meg. Bruno S. Frey közgazdász számára egyértelmű, a bennszülötteket diszkriminálják. „Nem érthető, miért kell a svájciaknak olyan sok időt és energiát az államra fecsérelniük, míg a külföldieknek semmit” – nyilatkozta a zürichi egyetemi professzor. Az egyre nagyobb személyes mozgásszabadság csak növelte a probléma súlyát. A választójogot ellentételező katonai szolgálatot ma egyre inkább munkaerő-piaci akadályként élik meg.

Az is hátrányban van a letelepedett külföldiekkel szemben, akinek nem kell katonai szolgálatot teljesítenie. Mert az a svájci polgár, aki sem katonai, sem polgári szolgálatot nem teljesít, jövedelme három százalékát kénytelen átutalni a költségvetésbe. Ez sem vonatkozik a külföldiekre. Ebben Reiner Eichenberger, a freiburgi egyetem közgazdászprofesszora is a „bennszülöttek” diszkriminációját látja. Ennek a versenyelőnynek a kiegyenlítése érdekében vagy egy különadóval sújtanák a külföldieket, vagy felszámolnák a svájciak védkötelezettségét.

A Svájci Néppárt (SVP) az első változatot támogatná. Az ügyben Alfred Heer zürichi nemzetgyűlési képviselő javaslatot terjesztett be. Ebben az szerepel, hogy a külföldieknek a tartózkodási engedélyük átvételével egy időben egy biztonsági járulékot is kellene fizetniük, mint katonai szolgálatot nem teljesítő svájciak. Sok nem folyna be ebből, Heer pár millióval számol. A zürichi SVP-képviselő célja elsősorban az, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen.

Bár egy zöld–liberális képviselőn kívül senki sem írta alá az SVP kezdeményezését, de többen támogatják azt. Például a kereszténydemokrata Jakob Büchler, a biztonságpolitikai bizottság elnöke szerint a javaslat számos végiggondolandó elképzelést tartalmaz. A liberálisok szerint ugyanakkor a katonai szolgálatnak nincs befolyása a munkatársak kiválasztására. A szocialisták más okból nem támogatják a külföldiek megadóztatását. Ők ugyanis a védkötelezettség megszüntetésében látják a megoldást. Ezt tartalmazza az SP szerdán bemutatott programja is. Szerintük ezzel nemcsak a „bennszülötteket” tennék egyenlővé a külföldiekkel, hanem a nőket is a férfiakkal.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin Merkel elszámította magát a Görögország-pókerben című cikkében elemzi az Athén megsegítéséről Berlinben zajló vitákat. Még néhány hete Angela Merkel az európai állam- és kormányfők körében kemény tárgyalófélként kiérdemelte a „madame nem” nevet, mert elutasította a balkáni állam gyors megsegítését. Most pedig hirtelen konkrét milliárdokról van szó, melyekkel Berlinnek ki kellene segítenie Athént. Az adófizetők szövetsége számára a válasz egyértelmű, Merkel beadta a derekát. A német adófizetőknek kell a görögöknek nyújtandó segítség jelentős részét kifizetniük – állítják közleményükben.

Szükség esetén az uniós támogatás oroszlánrészét, 8,4 milliárd eurót kell Athénnak átutalni. Ugyanakkor minden államnak magának kell eldöntenie, hogy részt vesz-e a mentőakcióban. A hatalmas támogatás nem illik a keményvonalas kancellár képéhez, aki a diplomáciában szokatlanul világosan szerette volna kollégái értésére adni, Berlin nem kívánja mások számláit kifizetni.

A görög kormány még mindig nem kért segítséget. Ha ezt tenné, mert a tőkepiacok már nem látják el elegendő pénzzel, akkor is egy új EU-tanácsi döntésnek kell egyhangú igent mondania a támogatás megadására.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.