Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)
A baloldali-liberális zürichi napilap Külföldieknek legyen kötelező védkötelezettségi pótlékot fizetni című cikkében foglalkozik a katonai szolgálat bevándorlókra terhelésének lehetőségéről zajló vitákkal. A németeknek jobb Svájcban, mint a svájciaknak, legalábbis ami a katonai szolgálatot illeti. Ők mentesek ez alól, ami jelentős versenyelőnyt jelent a „bennszülöttekkel” szemben. A munkaadók nem igazán értékelik, hogy alkalmazottaik a szabadságon kívül további három hétig hiányoznak, amikor behívják őket. Az ilyen távolmaradások tehertételt jelentenek és drágák.
Amennyiben külföldieket alkalmaznak, ez nem történhet meg. Bruno S. Frey közgazdász számára egyértelmű, a bennszülötteket diszkriminálják. „Nem érthető, miért kell a svájciaknak olyan sok időt és energiát az államra fecsérelniük, míg a külföldieknek semmit” – nyilatkozta a zürichi egyetemi professzor. Az egyre nagyobb személyes mozgásszabadság csak növelte a probléma súlyát. A választójogot ellentételező katonai szolgálatot ma egyre inkább munkaerő-piaci akadályként élik meg.
Az is hátrányban van a letelepedett külföldiekkel szemben, akinek nem kell katonai szolgálatot teljesítenie. Mert az a svájci polgár, aki sem katonai, sem polgári szolgálatot nem teljesít, jövedelme három százalékát kénytelen átutalni a költségvetésbe. Ez sem vonatkozik a külföldiekre. Ebben Reiner Eichenberger, a freiburgi egyetem közgazdászprofesszora is a „bennszülöttek” diszkriminációját látja. Ennek a versenyelőnynek a kiegyenlítése érdekében vagy egy különadóval sújtanák a külföldieket, vagy felszámolnák a svájciak védkötelezettségét.
A Svájci Néppárt (SVP) az első változatot támogatná. Az ügyben Alfred Heer zürichi nemzetgyűlési képviselő javaslatot terjesztett be. Ebben az szerepel, hogy a külföldieknek a tartózkodási engedélyük átvételével egy időben egy biztonsági járulékot is kellene fizetniük, mint katonai szolgálatot nem teljesítő svájciak. Sok nem folyna be ebből, Heer pár millióval számol. A zürichi SVP-képviselő célja elsősorban az, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen.
Bár egy zöld–liberális képviselőn kívül senki sem írta alá az SVP kezdeményezését, de többen támogatják azt. Például a kereszténydemokrata Jakob Büchler, a biztonságpolitikai bizottság elnöke szerint a javaslat számos végiggondolandó elképzelést tartalmaz. A liberálisok szerint ugyanakkor a katonai szolgálatnak nincs befolyása a munkatársak kiválasztására. A szocialisták más okból nem támogatják a külföldiek megadóztatását. Ők ugyanis a védkötelezettség megszüntetésében látják a megoldást. Ezt tartalmazza az SP szerdán bemutatott programja is. Szerintük ezzel nemcsak a „bennszülötteket” tennék egyenlővé a külföldiekkel, hanem a nőket is a férfiakkal.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin Merkel elszámította magát a Görögország-pókerben című cikkében elemzi az Athén megsegítéséről Berlinben zajló vitákat. Még néhány hete Angela Merkel az európai állam- és kormányfők körében kemény tárgyalófélként kiérdemelte a „madame nem” nevet, mert elutasította a balkáni állam gyors megsegítését. Most pedig hirtelen konkrét milliárdokról van szó, melyekkel Berlinnek ki kellene segítenie Athént. Az adófizetők szövetsége számára a válasz egyértelmű, Merkel beadta a derekát. A német adófizetőknek kell a görögöknek nyújtandó segítség jelentős részét kifizetniük – állítják közleményükben.
Szükség esetén az uniós támogatás oroszlánrészét, 8,4 milliárd eurót kell Athénnak átutalni. Ugyanakkor minden államnak magának kell eldöntenie, hogy részt vesz-e a mentőakcióban. A hatalmas támogatás nem illik a keményvonalas kancellár képéhez, aki a diplomáciában szokatlanul világosan szerette volna kollégái értésére adni, Berlin nem kívánja mások számláit kifizetni.
A görög kormány még mindig nem kért segítséget. Ha ezt tenné, mert a tőkepiacok már nem látják el elegendő pénzzel, akkor is egy új EU-tanácsi döntésnek kell egyhangú igent mondania a támogatás megadására.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
