Die Welt (Welt.de)
A konzervatív német napilap Török szélsőjobboldaliak beszivárognak a CDU-ba című cikkében foglalkozik a kereszténydemokraták dilemmájával. A CDU-s bevándorlók, akik a hét elején Düsseldorfban találkoztak, igencsak sokszínű csapat. S ebből a sokszínűségből nem harmónia, hanem konfliktus következik.
Ezt már az a kölni török CDU-tag is demonstrálta, aki a rendezvényen megpróbálta Armin Laschet tartományi integrációs minisztert meggyőzni arról, hogy nem létezik a törökök között probléma a szélsőségesekkel. Ezt cáfolta a kölni CDU-frakció próbálkozása, amikor olyan személyt kívánt a helyi integrációs tanács élére jelölni, aki közismerten közeli kapcsolatban áll a Szürke Farkasok nevű betiltott szervezettel, amely az alkotmányvédelmi hivatal szerint egy szélsőjobboldali szervezet. De hasonló történetek hallhatók Krefeldből és Hammból is.
Érthető a CDU túlzott engedékenysége a török ultranacionalistákkal szemben. Először is többnyire visszafogottan és udvariasan lépnek fel. Másrészt éppen az észak-rajna–vesztfáliai CDU került lépéskényszerbe, mert életveszélyes bevándorlóhiányban szenved. A tartomány lakóinak negyede, a szövetségi köztársaságnak ötöde „bevándorlóháttérrel rendelkezik”, miközben a tartományi gyűlésben egyetlen bevándorló képviselője sincs.
Ha ezt a problémát rövidesen nem tudja megoldani, akkor aligha lehet képviseleti demokráciáról beszélni – fogalmazott Laschet. Miközben jóval több, mint 60 000 önkormányzati mandátum létezik országos szinten, addig a CDU összesen 250 bevándorlót tud kiállítani. Az SPD és a zöldek esetében a százalékos arány sokkal magasabb. A CDU másik problémája, hogy a választásokon is csak a muzulmánok alig 15 százaléka voksol rájuk.
A kereszténydemokratáknak szükségük van a török bevándorlókra. Egy ideje a török nacionalisták mellett mind határozottabban ajánlják magukat a CDU-ba a legélesebb kritikusaik is. Olyan kisebbségek képviselői – aleviták, kurdok, örmények stb. –, akiket máig elnyomnak Törökországban, és szívesen tudósítanak a szülőhazájukban uralkodó elnyomásról. Sokkal gyakrabban igényelnek állampolgárságot, mert Németországban valóban új hazára találtak. Ez integrációs sikertörténetnek hangzik, de ugyanezek a csoportok allergiásan reagálnak, amikor olyan nacionalista törökökkel találkoznak, akik elől egykor menekültek. Ennek megfelelően az ő számlájukra írhatók a CDU-n belüli összecsapások a Szürke Farkasokkal.
Laschet támogatja a nacionalista törökökkel szembeni alternatíva létrehozását. Látványosan támogatta azt az ötletet, hogy a CDU-n belül hozzanak létre egy alevita–örmény munkacsoportot. A miniszter a nyilvánosság előtt felvetette: miért ne létezhetne egy ilyen csoport? Talán azért, mert akkor a bevándorlók közötti ellentétek a CDU-ban is nyilvánvalóvá válnának. Ettől tart a harmóniához szokott pártigazgató is. Ő ellentétben Laschettel nem igazán találta ezt jó ötletnek. Talán a legnagyobb kihívást a konferencián egy kameruni származású kereszténydemokrata önkormányzati képviselő nevezte néven. Ő azt panaszolta, hogy a párton belüli vita túlzottan a törökökre vagy a problémás bevándorlókra koncentrál, szem elől tévesztve a szintén helyüket kereső többieket.
Der Tages-Anzeiger (Tagesanzeiger.ch)
A baloldali-liberális zürichi napilap Nigéria gyakorlatilag felfüggeszti a kiutasítottak befogadását című cikkében tudósít Lagos döntésének következményeiről.
Miután március 17-én a kloteni repülőtéren egy kiutasított életét vesztette, erre válaszul Svájc azonnal leállította az ilyen különjáratokat. Előbb a halálesetet kívánják tisztázni. Ez azonban nem elég Nigériának, mert állítólag veszélyben látja honfitársait, ezért olyan azonnali intézkedést hozott, melyek a gyakorlatban felfüggesztik a Svájccal kötött visszafogadási megállapodást. A megegyezést 2003-ban hosszú kötélhúzás után kötötték.
Mostantól a nigériai kitoloncolandóknak aláírásukkal kell megerősíteniük, hogy készek visszatérni szülőhazájukba, mivel a nigériai menekültek nagyrészt érvényes papírok nélkül érkeznek Svájcba. Csak akkor lehetséges a repülőn visszatoloncolni őket, ha a nigériai követség tartalékpapírokat állít ki nekik.
Az új szabályozás a gyakorlatban lehetetlenné teszi a kiutasításukat, mert többségük megtagadja az „önkéntességi nyilatkozat” aláírását. Mivel nem kapnak a követségtől papírt, ezért nem toloncolhatók ki. Így túl sokáig maradnának a toloncházban, túllépnék a jogszabályi határidőket, ezért a hatóságok kénytelenek szabadlábra helyezni őket – nyilatkozta Bruno Zanga, St. Gallen kanton idegenrendészeti hivatalának vezetője.
Tavaly 1800 nigériai állampolgár kért menedékjogot Svájcban. Alard Du Bois-Reymond, a szövetségi menekültügyi hivatal vezetője szerint 99,5 százaléknak közülük esélye sincs, hogy Svájcban maradjon. Ilyen körülmények között Svájc nincs abban a helyzetben, hogy ezeket az embereket hazaszállítsa. Tapasztalataink szerint azokban az országokban, melyek szintén önkéntességi nyilatkozatot követelnek, a visszatérési kvóta nagyon gyorsan a nullára zuhan – fogalmazott Bruno Zanga.
Kérdésre válaszolva a berni nigériai követség azt válaszolta, hogy új toloncegyezményt kívánnak kötni. További tájékoztatással nem szolgált a magát Nze úrnak nevező követségi munkatárs. Telefonon nem volt hajlandó még az utónevét sem elárulni. Martin Uhomoibhi nagykövet jelenleg nem elérhető.
Nigéria egyoldalú szerződésmódosítását követően a jogi helyzet annyira bizonytalan, hogy az illetékes bírónak akkor is szabadon kell bocsátania a menekülteket, ha újra elkezdődnének a toloncjáratok. Ezért a svájci szövetségi állam is a szerződés mielőbbi újratárgyalását szeretné. Mivel rászorul a nigériai hatóságok segítségére, ezért Svájc szeretné tovább mélyíteni velük az együttműködést.
origo.hu
Tömegkarambol az M7-esen Székesfehérvárnál
