Melyik török legyen kereszténydemokrata?

A Die Welt beszámol a bevándorlók felé nyitni kívánó CDU dilemmájáról. A Tages-Anzeiger arról tudósít, hogy Nigéria egyelőre nem kívánja visszafogadni kitoloncolásra szánt honfitársait.

2010. 04. 17. 7:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Welt (Welt.de)

A konzervatív német napilap Török szélsőjobboldaliak beszivárognak a CDU-ba című cikkében foglalkozik a kereszténydemokraták dilemmájával. A CDU-s bevándorlók, akik a hét elején Düsseldorfban találkoztak, igencsak sokszínű csapat. S ebből a sokszínűségből nem harmónia, hanem konfliktus következik.

Ezt már az a kölni török CDU-tag is demonstrálta, aki a rendezvényen megpróbálta Armin Laschet tartományi integrációs minisztert meggyőzni arról, hogy nem létezik a törökök között probléma a szélsőségesekkel. Ezt cáfolta a kölni CDU-frakció próbálkozása, amikor olyan személyt kívánt a helyi integrációs tanács élére jelölni, aki közismerten közeli kapcsolatban áll a Szürke Farkasok nevű betiltott szervezettel, amely az alkotmányvédelmi hivatal szerint egy szélsőjobboldali szervezet. De hasonló történetek hallhatók Krefeldből és Hammból is.

Érthető a CDU túlzott engedékenysége a török ultranacionalistákkal szemben. Először is többnyire visszafogottan és udvariasan lépnek fel. Másrészt éppen az észak-rajna–vesztfáliai CDU került lépéskényszerbe, mert életveszélyes bevándorlóhiányban szenved. A tartomány lakóinak negyede, a szövetségi köztársaságnak ötöde „bevándorlóháttérrel rendelkezik”, miközben a tartományi gyűlésben egyetlen bevándorló képviselője sincs.

Ha ezt a problémát rövidesen nem tudja megoldani, akkor aligha lehet képviseleti demokráciáról beszélni – fogalmazott Laschet. Miközben jóval több, mint 60 000 önkormányzati mandátum létezik országos szinten, addig a CDU összesen 250 bevándorlót tud kiállítani. Az SPD és a zöldek esetében a százalékos arány sokkal magasabb. A CDU másik problémája, hogy a választásokon is csak a muzulmánok alig 15 százaléka voksol rájuk.

A kereszténydemokratáknak szükségük van a török bevándorlókra. Egy ideje a török nacionalisták mellett mind határozottabban ajánlják magukat a CDU-ba a legélesebb kritikusaik is. Olyan kisebbségek képviselői – aleviták, kurdok, örmények stb. –, akiket máig elnyomnak Törökországban, és szívesen tudósítanak a szülőhazájukban uralkodó elnyomásról. Sokkal gyakrabban igényelnek állampolgárságot, mert Németországban valóban új hazára találtak. Ez integrációs sikertörténetnek hangzik, de ugyanezek a csoportok allergiásan reagálnak, amikor olyan nacionalista törökökkel találkoznak, akik elől egykor menekültek. Ennek megfelelően az ő számlájukra írhatók a CDU-n belüli összecsapások a Szürke Farkasokkal.

Laschet támogatja a nacionalista törökökkel szembeni alternatíva létrehozását. Látványosan támogatta azt az ötletet, hogy a CDU-n belül hozzanak létre egy alevita–örmény munkacsoportot. A miniszter a nyilvánosság előtt felvetette: miért ne létezhetne egy ilyen csoport? Talán azért, mert akkor a bevándorlók közötti ellentétek a CDU-ban is nyilvánvalóvá válnának. Ettől tart a harmóniához szokott pártigazgató is. Ő ellentétben Laschettel nem igazán találta ezt jó ötletnek. Talán a legnagyobb kihívást a konferencián egy kameruni származású kereszténydemokrata önkormányzati képviselő nevezte néven. Ő azt panaszolta, hogy a párton belüli vita túlzottan a törökökre vagy a problémás bevándorlókra koncentrál, szem elől tévesztve a szintén helyüket kereső többieket.

Der Tages-Anzeiger (Tagesanzeiger.ch)

A baloldali-liberális zürichi napilap Nigéria gyakorlatilag felfüggeszti a kiutasítottak befogadását című cikkében tudósít Lagos döntésének következményeiről.

Miután március 17-én a kloteni repülőtéren egy kiutasított életét vesztette, erre válaszul Svájc azonnal leállította az ilyen különjáratokat. Előbb a halálesetet kívánják tisztázni. Ez azonban nem elég Nigériának, mert állítólag veszélyben látja honfitársait, ezért olyan azonnali intézkedést hozott, melyek a gyakorlatban felfüggesztik a Svájccal kötött visszafogadási megállapodást. A megegyezést 2003-ban hosszú kötélhúzás után kötötték.

Mostantól a nigériai kitoloncolandóknak aláírásukkal kell megerősíteniük, hogy készek visszatérni szülőhazájukba, mivel a nigériai menekültek nagyrészt érvényes papírok nélkül érkeznek Svájcba. Csak akkor lehetséges a repülőn visszatoloncolni őket, ha a nigériai követség tartalékpapírokat állít ki nekik.

Az új szabályozás a gyakorlatban lehetetlenné teszi a kiutasításukat, mert többségük megtagadja az „önkéntességi nyilatkozat” aláírását. Mivel nem kapnak a követségtől papírt, ezért nem toloncolhatók ki. Így túl sokáig maradnának a toloncházban, túllépnék a jogszabályi határidőket, ezért a hatóságok kénytelenek szabadlábra helyezni őket – nyilatkozta Bruno Zanga, St. Gallen kanton idegenrendészeti hivatalának vezetője.

Tavaly 1800 nigériai állampolgár kért menedékjogot Svájcban. Alard Du Bois-Reymond, a szövetségi menekültügyi hivatal vezetője szerint 99,5 százaléknak közülük esélye sincs, hogy Svájcban maradjon. Ilyen körülmények között Svájc nincs abban a helyzetben, hogy ezeket az embereket hazaszállítsa. Tapasztalataink szerint azokban az országokban, melyek szintén önkéntességi nyilatkozatot követelnek, a visszatérési kvóta nagyon gyorsan a nullára zuhan – fogalmazott Bruno Zanga.

Kérdésre válaszolva a berni nigériai követség azt válaszolta, hogy új toloncegyezményt kívánnak kötni. További tájékoztatással nem szolgált a magát Nze úrnak nevező követségi munkatárs. Telefonon nem volt hajlandó még az utónevét sem elárulni. Martin Uhomoibhi nagykövet jelenleg nem elérhető.

Nigéria egyoldalú szerződésmódosítását követően a jogi helyzet annyira bizonytalan, hogy az illetékes bírónak akkor is szabadon kell bocsátania a menekülteket, ha újra elkezdődnének a toloncjáratok. Ezért a svájci szövetségi állam is a szerződés mielőbbi újratárgyalását szeretné. Mivel rászorul a nigériai hatóságok segítségére, ezért Svájc szeretné tovább mélyíteni velük az együttműködést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.