Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Oliver Grimm Német az EU-ban: A mindig élvezetes önpárbaj című cikkében foglalkozik a legtöbb uniós polgár által anyanyelvként beszélt nyelv brüsszeli használatával. Ha az anyanyelvükről van szó, akkor szinte nincs különbség egy leobeni nagynémet nacionalista és a Bad Honnef-i liberális politikus között. „A német nyelv száműzése ismét megmutatja az EU ronda pofáját” – háborgott Andreas Mölzer FPÖ-s EP-képviselő március 26-i közleményében. Guido Westerwelle (FDP) német külügyminiszter szintén anyanyelve miatt aggódik. „Mi nem akarjuk, hogy a német nyelv elvesszen Európában” – nyilatkozta a legfrissebb brüsszeli külügyminiszteri találkozón. A politikusok nyilatkozataikban ama kérdéssel foglalkoznak, hogy az európai külügyi szolgálat (EAD) több ezer diplomatája fogja-e egyáltalán – és ha igen, milyen formában – használni a német nyelvet. Az EAD-t a lisszaboni szerződés hozta létre és Catherine Ashton vezeti. Ashton az EAD felépítésére vonatkozó javaslatát a múlt héten ismertette. A felhasznált nyelvről nincs szó a szövegben. Magyarán nem írja elő a napi ülések nyelvét, de nem is zárja ki a német használatát. Pontosan ez a megoldás áll Németország és Ausztria érdekében. „Meglátásunk szerint nem szabad olyan szabályt elfogadni, ami az EAD nyelvét kifejezetten az angolra és a franciára korlátozná. Akkor a barikádokra megyünk” – fogalmazott Alexander Schallenberg, Michael Spindelegger (ÖVP) osztrák külügyminiszter szóvivője a lapnak. A bizottság mindennapjaiban szinte sohasem használják a németet. „Nyolc évem alatt egyetlen német nyelvű munkadokumentumot sem kaptam az íróasztalomra” – nyilatkozta egy bizottsági munkatárs, aki a kereskedelmi főigazgatáson dolgozik. „A régi kabinetemben néha részt vettem olyan üléseken, ahol valaki hirtelen elkezdett németül beszélni” – nyilatkozta egy hivatalnok. „Itt azonban a németek voltak többségben. Amúgy ilyet sohasem éltem meg.” Éppen a német peremjellege válik alkalmanként előnnyé mindazok számára, akik beszélik a nyelvet. Mert ha két németül beszélő közösen szeretné a közös érdekeit keresztülbokszolni, könnyen beszélhetnek tárgyalásokon ezen a nyelven, abban a reményben, hogy azt más nem érti. Ez elég gyakran megtörténik, mint arról egyes bizottsági tagok beszámolnak.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hamburgi hírmagazin Kohl felpanaszolja a német panaszkultúrát címmel ismerteti a Helmuth Kohllal készült interjút. Hosszú hallgatás után, 80. születésnapja alkalmából adott interjút a volt szövetségi kancellár. Kohl szerint a politika és a társadalom könnyen eljátszhatja Németország esélyeit. Úgy fogalmazott: „Nekünk, németeknek megvan minden eszközünk és lehetőségünk, hogy teljesítőképesek legyünk – és mégis elveszítjük, elsősorban az állandó lamentálás és a kishitűség miatt, melyet nem tudok megérteni.” Mint mondta, hálával tekint az életére. „A legfontosabb döntések mindegyikét megismételném.” Egész életében keményen kellett küzdenie, soha semmit sem kapott ajándékba. A CDU-hoz fűződő viszonyáról Kohl kijelentette: egész élete során egy pártért és országért futott, majd rádöbbent arra, hogy emberek, akik korábban nem tudtak elég közel kerülni, most elfordulnak, sőt hirtelen ellene fordulnak, mert elkövetett egy hibát. Kohl tiszteletbeli pártelnökségéről 2000 elején, alig két év után a pártvezetés nyomására lemondott. Ugyanis az azt megelőző adománybotrányban Kohl a CDU számára pénzt fogadott el, de megtagadta azt, hogy megnevezze az adományozót. Azokat a pártból érkező követeléseket, miszerint 80. születésnapja alkalmából ismét megkapja a tiszteletbeli elnökséget, Angela Merkel CDU-elnök visszautasította. Kohl maga csak annyit mondott a kérdésről, hogy az jelenleg „fel sem merül.” Merkel videoüzenetében nagy államférfiként méltatta Kohlt. „Nem véletlen, hogy ma ő Európa díszpolgára, és nagy államférfiként fog a 20. század történelmébe bevonulni” – fogalmazott a kancellár pártja nevében. Kohl a német köztudatban az egység kancellárja és az európai egyesülés egyik élharcosaként él – fogalmazott Merkel. A CDU elnökeként fél évszázadon keresztül (1973–1998) meghatározta a párt történetét és azt honoráciorok politikai szervezetéből igazi néppárttá tette. Mint a volt kancellár fogalmazott, legnagyobb kívánsága a béke. Az ő generációjának a második világháború borzalmai ellenére és az azt követő nélkülözésekkel teli esztendők ellenére igenis sok szerencsében volt része – mondta. Helmut Kohl születésnapját ma szülővárosában, Ludwigshafenben, szűk családi körben fogja ünnepelni. A hivatalos ünnepséget május elején tervezik. Az elmúlt években a politikus – elsősorban egészségügyi okokból – alig jelent meg a nyilvánosság előtt.
Magyar Péter-hazugságok: Hann Endre és a Medián legnevetségesebb trükközései