Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)
A baloldali-liberális zürichi napilapban Reto Hunziker A bankok adósságcsapdába csalják a fiatalokat? című cikkében feszegeti a pénzintézetek felelősségét az ifjúság eladósodásában.
A fiatal, 18 és 24 közötti felnőttek egyharmada már adósságokkal rendelkezik. Ezt igazolja az igazságügy-minisztérium 2007-es felmérése. A legtöbben közülük azonban a családtagjaikkal és barátaikkal szemben halmoztak fel adósságot, csak kevesen tartoznak a hitelkártya-kibocsátóknak és a bankoknak. Az átlagos eladósodottsági összeg eléri a 300 frankot. Az összeg nem tűnik túl soknak, azonban mégis veszélyes lehet, ha – mint egy szakértő megfogalmazta – az eladósodás mintává válik.
A közelmúltban egy bulvárlap közölte egy 22 éves nő esetét, aki egymillió franknyi adósságot halmozott fel. Ténylegesen igen sokat írtak mostanában azokról a fiatalokról, akik mobilszámlák, márkás ruhák és partik miatt egyre korábban eldósodnak. A témába vágó vizsgálatok szerint a 18 és 24 évesek tizede 2500 frank adósságot halmozott fel.
David Laso, a zürichi adóstanácsadó központ munkatársa szerint ma sokkal könnyebb eladósodni, mint korábban. Főként a fiatalokat veszik célba, speciálisan rájuk kidolgozott hitelajánlatokkal. A bankok reklámjai ennek megfelelően jól elkészítettek és érzelmi alapon kívánják őket megszólítani.
„A bankoknak érdekük, hogy a hitel az ügyfelük számára magától értetődő legyen” – fogalmazott Laso. A folyamatért a szakértő szerint nem lehet csak a fiatalokat hibáztatni, a bankok felelősségét is meg kell vizsgálni. A bankok ugyanakkor védekeznek a vádak ellen. A 24 év alatti ügyfeleik a kuncsaftok alig tizedét adják – nyilatkozta Albert Steck, a Migrosbank munkatársa. A 24 év alattiaknak csak akkor adnak hitelt, ha azt jövedelmi viszonyaik lehetővé teszik. Ezért igen alacsonyak az elveszett hitelek.
Bernhard Schmid, a Schweizerische Kreditanstalt leányvállalata, a Bank Now munkatársa, hivatkozva az igazságügy-minisztérium 2007-es tanulmányára, szintén cáfolni igyekszik a vádakat. A gyors hitelekkel foglalkozó Credit Now többek között azzal reklámozza önmagát, hogy ügyfeleinek „csak elenyészően kis százaléka adósodott el a banknál”. Tagadta a célzottan fiatalokat megszólító reklámokat is és kijelentette, az említett életkorba tartozó ügyfelek hitelkérelmeit sokkal alaposabban vizsgálják. Azt Schmidt nem hiszi, hogy a gyors hitelek reklámkampányai elsősorban a fiatalokat szólítanák meg.
Az említett tanulmány ellenére a fiatalokkal foglalkozó adósságtanácsadók komoly veszélyeket érzékelnek. Például a hitelfelvételi kérdőíveket könnyű kijátszani, s a bankok túlzottan megbíznak azokban.
Tény marad, hogy a fiatalok a bankokkal szemben is eladósodnak. Ez azonban nem feltétlenül új jelenség – véli David Laso. „10 000 frank a kézben – ez a fiataloknak a fontosság érzését adja. Ha erre 20 évvel ezelőtt lehetőség lett volna, a fiatalok már akkor is éltek volna vele.”
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Karl Ettinger Költségvetési válság: Csökkennek az adóbevételek, nő a késztetés a takarékosságra című cikkében ismerteti a bécsi kormány 2014-ig terjedő büdzsé terveit.
Március végéig tovább zuhantak az adóbevételek, még sötétebb a 2014-ig terjedő időszakra vonatkozó előrejelzés – ezekkel a kijózanító tényekkel volt kénytelen Josef Pröll (ÖVP) pénzügyminiszter és a szövetségi kormány szembesülni. Ez olvasható ki a lap által megszerzett 2010-es első negyedévi adatokat elemző jelentésből, valamint a pénzügyminisztérium számításaiból.
Mivel a vártnál kevesebb bevétellel számolhat a költségvetés, ezért nő a nyomás, hogy a márciusban megszabott keretfeltételeknek megfelelően konszolidálják a költségvetést. Egyúttal megnő 2011-ben annak a valószínűsége, hogy az osztrákoknak jelentős adóemelésre és újabb járadékok bevezetésére kell felkészülniük. Ellenkező esetben veszélyesen megnőne az alpesi állam költségvetési hiánya.
A rossz hírek csak néhány héttel előzik meg április 20-át, amikor a bécsi kormány a következő évek költségvetési kerettörvényéről kíván dönteni. A gazdasági válság miatt tavaly az osztrák fiskusba a tervezett 70 milliárd helyett, mindössze 62 milliárd euró folyt be. Ezt az idei évre várt javulás helyett további romlás követheti. Az év első negyedében a bevételek további 1,3 százalékkal zsugorodtak. A legfrissebb becslések szerint az idei év lesz a legrosszabb Pröll számára, aki 2010-ben csak 57,5 milliárd euróra számíthat. De a 2014-ig terjedő becslések szerint négy év múlva is majdnem ötmilliárd euróval kevesebbre, mindössze 66 milliárd euróra számíthat a bécsi büdzsé, mint amennyi bevételt 2008-ban elkölthetett.
A magas munkanélküliség különösen érezhető. A jövedelemadó 11,7 százalékkal zsugorodott. Bár az áfabevételek emelkedtek, de ennek egy részét a pénzügyminisztérium az utólagos visszafizetésekre vezeti vissza.
Reinhold Lopatka (ÖVP) pénzügyi államtitkár a legfrissebb adatok ismeretében arra figyelmeztetett, hogy a kormány nem kerülheti el a költségvetési fegyelem szigorítását. Egyúttal elmondta, Bécs uniós kötelezettségei miatt is lépéskényszerbe került. Ugyanis Brüsszellel szemben vállalták a GDP-arányos deficit 0,75 százalékos csökkentését. Lopatka szerint súlyos hiba, hogy a kormánypártok eddig a fegyelmezett gazdálkodás helyett újabb adókon gondolkodtak.
A kormány helyzetét csak nehezíti, hogy a legtöbb jóléti alapnál apály uralkodik. Kezdődik ez a családtámogatási alapnál és végződik a nyugdíjbiztosításnál. A gazdasági válság miatt ezek esetében is nő a hiány, amit szintén a költségvetésből kell kiegyenlíteni.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
