Spanyolország megpróbál szembeúszni az árral

Egy héttel ezelőtt a Moody's és a Fitch még lerontotta a spanyol országbesorolást, de e hét keddi értékelésében már kifejezetten jóindulatú volt Spanyolországgal. A nemzetközi (gazdasági) sajtó viszont szinte kivétel nélkül továbbra is kíméletlenül ostorozta a madridi kormányt.

A Wall Street Journal volt a legkíméletesebb, ő nem látta olyan sötétnek a helyzetet, a Financial Times viszont élen járt a bírálattal, elemzőjének véleménye szerint csak rosszabbul járhat az ország a görögökéhez hasonló segélycsomag nélkül. A madridi tőzsde, az Ibex 35 már azt is rosszul viselte, hogy a spanyol kormány 9,79 milliárd euróval járult hozzá a Görögországot az államcsődtől megváltó 110 milliárdos közös segélycsomaghoz. Mégpedig annak ellenére, hogy Spanyolország 882 millió euróval többet kap vissza. A rossz hangulaton azonban nem segített több jó hír sem: a fogyasztói bizalom mutatója 5,5 százalékos növekedéssel 7,82 pontra nőtt áprilisban. A Moody's és a Fitch is kedden próbálta menteni a menthetőt, és a legmagasabb szinten (AAA+) tartotta az adósságkockázatot, sőt a spanyol kormány közölte az áprilisban nagyot javuló munkanélküliségi mutatókat – 24 188 fővel csökkent az állástalanok száma, miután kilenc hónapig csak emelkedett a számuk –, de ezek a hírek se tudták megállítani a részvények esését.

A madridi tőzsde a múlt heti több mint 7 pontos zuhanást valamennyire kiheverte a hét végére, de többek között a görög segélycsomag miatti bizalmatlanságot kedden folyamatos zuhanással honorálta, a nap végére ugyan sikerült megállítani az esést, de már a lélektani 10 ezer pontos határ alatt jár 9859 ponttal. A legtöbbet az építőipari cégek, illetve a sarat évek óta vitézül álló nagy bankok (a legerősebb Banco Santander és a baszk BBVA) vesztették. A lisszaboni tőzsde, a PSI 20 valamivel jobban járt, és egyelőre megúszta csaknem 4 pontos zuhanással. Itt is a nagybankok vesztették a legtöbbet.

Stiglitz: Veszélyben az euró jövője

Délután megszólalt a kisebbségi szocialista kormány feje, José Luis Rodríguez Zapatero is, és teljes őrültségnek tartotta azt a szóbeszédet, hogy Spanyolországnak is szüksége lenne egy 280 milliárd eurós segélycsomagra. Az Európai Unió is ebben a szellemben nyilatkozott, és kizárta, hogy a görög válság tovább terjedne. A keddi pánikra válaszul a belkereskedelmi főbiztos, Michel Barnier kilátásba helyezte azoknak a kockázatminősítőknek a teljes átvilágítását, amelyek részt vettek a görög hitelminősítésekben. A portugál Expresso című hetilap ezen a ponton kapcsolódott be az eseményekbe, és igazi nagyágyút szólaltatott meg: Joseph Stiglitzet, a neoliberális gazdasági modellt piaci fundamentalizmusnak tartó közgazdászt, a Világbank volt alelnökét. A Radio BBC 4 csatornának nyilatkozó Stiglitz, aki volt Bill Clinton gazdasági főtanácsadója is, kollégájához, Nouriel Roubinihez hasonlóan úgy látja, hogy veszélyben az euró jövője. Szerinte ugyanis a görögöknek adott segélycsomag elég lehet ideig-óráig, de ahhoz biztos nem lesz elég, hogy megfékezze a spekulatív támadásokat, mert megmaradnak az alapvető intézményes problémák. A spekulánsok ugyanis tökéletesen tisztában vannak ezekkel a nehézségekkel, és csak azt várják, hogy még súlyosabbra forduljanak az európai problémák, és azonnal kihasználhassák őket – mondta. A 2001-es esztendő közgazdasági Nobel-díjasa szerint súlyos hiba volt, hogy az euróövezet országai nem döntöttek a közös költségvetés mellett.

Már Portugália is rosszat sejt

Nem áll jobban Portugália szénája sem: a Públicoban idézett banki elemzés kedden úgy vélte, hogy a görög államnak nyújtott közel 2 milliárd euró inkább árthat az országnak, mert még jobban eladósodhat az ország. (A CIA World Factbook tavaly év végi adóslistája szerint ugyanis 507 milliárd dolláron álltak a 19. helyen – a szerk.) A borúlátó következtetéseknek a brit HSBC elemzése adott alapot: a portugálok kétmilliárd eurója – ami a hazai GDP 1,24 százalékának felel meg – eszerint azért fog ártani, mert a rossz hitelminősítés miatt jóval többe kerül majd az államnak, hogy ezt az összeget a görögöknek adják: tudniillik jóval magasabb kamatot kell visszafizetniük, mint amennyit visszakapnak a kisegített görög államtól.

Fernando Teixeira dos Santos, a szocialista kormány pénzügyére tagadta, hogy pénzt vesztene hazája, de a Público újságírója nem kapott választ tőle, amikor a HSBC szakvéleményéről kérdezte a tárcavezetőt. Az Expresso elemzése megállapította, hogy Portugália egy hellyel előbbre lépett azon államok listáján is, amelyeket az államcsőd veszélye fenyeget: a múlt héten még csak a 9. volt, kedden már a 8. helyre lépett előre, mivel már 23 százalékosra becsülik az államcsőd kockázatát. Ezen a listán Spanyolország és Írország is (jól) halad: az írek átlépték a 16 százalékos bűvös határt, a spanyolok meg elérték a 15 százalékot, míg az olaszok is nagyobb kockázatot jelentenek, de még messze járnak a görög, spanyol portugál és ír négyestől.

(cincodias.es, expansion.com, elpais.es, elmundo.es – Spanyolország, publico.clix.pt, expresso.clix.pt, diario.iol.pt – Portugália)