időjárás 25°C Apollónia 2022. július 7.
logo

Lemond Boris Johnson

Marad Vona bírsága

MNO
2010.06.14. 13:00

Hatályban tartja a Vona Gáborra, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökére kiszabott 30 ezer forintos pénzbírságot a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság – hirdette ki a végzést a Budapesten tartott szabálysértési tárgyaláson Kovács József bíró hétfőn.

A bíró a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) által a jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértés elkövetése miatt kiszabott pénzbírságot hatályban tartó végzés indoklásában elmondta: a BRFK a tavaly július 4-re a fővárosi Erzsébet térre a Magyar Gárda jogerős feloszlatása ellen meghirdetett demonstrációt megtiltotta. Aznap a rendőrség folyamatosan felszólította az ott lévőket, hogy hagyják el a teret, ellenkező esetben tömegoszlatást alkalmaznak.

Kovács József megállapította: Vona Gábor, akit a helyszínen eljárás alá vontak, először leült a tömegben, majd az ellene foganatosított rendőri intézkedéssel szemben nem tanúsított ellenállást, és elvitték az Erzsébet térről. A bíró a hatályos jogszabályokra hivatkozva rámutatott: Vona Gábor tudta, hogy mi a célja a rendőri felszólításnak, nevezetesen, hogy a területet el kellett hagyniuk, ennek azonban nem tett eleget.

A bíró arra is kitért, hogy annak megállapításáról, miszerint a tüntetés feloszlatása jogszerű volt-e vagy sem, a hétfői végzés nem rendelkezik. Erről – jegyezte meg – a Fővárosi Bíróság egy már folyamatban lévő eljárásában hoz majd ítéletet. A két ügy a bíró véleménye szerint világosan elválasztható egymástól. „A tényállást teljesen tisztázni lehetett”, ezért hozhattak hétfőn végzést a pénzbírság hatályban tartásáról. „A rendőrök intézkedései között voltak jogszerű elemek, de hogy voltak-e jogszerűtlenek, arról szintén a fent említett bíróságnak kell határoznia” – tette hozzá.

A bíró utalt arra, hogy „a rendőrségtől elvárható lett volna”, hogy a bíróság és az üggyel kapcsolatos minden szervnek rendelkezésére bocsássa a tüntetésről szóló kép- és hangdokumentumokat, ugyanis éppen a Vona Gáborral kapcsolatos felvételek hiányoztak, amit végül a tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvédje bocsátott rendelkezésre.

A bíró a tárgyaláson az iratok ismertetése során elmondta: Vona Gábor korábban tett vallomásában a rendőri intézkedés jogszerűségét vonta kétségbe. A Jobbik elnöke, aki országgyűlési képviselőként lemondott a mentelmi jogáról, vallomásában nem tartotta magát felelősnek az ügyben. Mint mondta, spontán demonstráció volt az Erzsébet téren, amiről a televízióból értesült. Azért ment a gárdisták közé, hogy szolidaritását fejezze ki a július 2-án kelt feloszlatásukról szóló ítéletet illetően.

A bíró ismertette Nagy György Gábor és Horváth Balázs intézkedő rendőrök jelentését is, miszerint Vona Gábor ellenszegült, „izmait kifeszítette”, ezért őt földre vitték, megbilincselték.

Gaudi-Nagy Tamás, Vona Gábor ügyvédje hétfőn beterjesztett eljárási indítványában azt kérte a bírótól, hogy függesszék fel az eljárást, mert a Fővárosi Bíróságon lévő ügy éppen azt tárgyalja, hogy jogszerű volt-e a július 4-i demonstráció. Ezt a bíró elutasította. Másik iratot is benyújtott, ami azt tartalmazta, hogy Bencze József országos rendőrfőkapitány belső utasítást adott július 3-án, miszerint jogerősen feloszlatták a Magyar Gárdát, ezért aki gárdista egyenruhában megjelenik, az garázdaságot követ el, és ellene azonnal intézkedni kell.

További benyújtott irata szerint Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitány utasításában arról intézkedett, hogy a gárdaegyenruhában rendezvényre menőket ebben meg kellett akadályozni. Az általa felolvasott Független Rendészeti Panasztestület állásfoglalásának egy részlete szerint „gyors reagálású büntetés kategóriába esett a július 4-i intézkedés, ezért jogszerű volt a gárdisták július 4-i demonstrációja”. Meglátása szerint Tóth Gábor rendőrségi feljegyzése szerint is „jogsértő volt az intézkedés”.

A bíró erre ismertette a Független Rendészeti Panasztestület állásfoglalásának azon részletét is, amelyben indokolták a feloszlatás szükségességét. Ebben többek között szerepel, hogy köveket, üvegeket dobáltak a tüntetők a rendőrökre, illetve az, hogy testületileg gárdaegyenruhában voltak, amivel „mások szabadságát sértették”.

A BRFK jogi képviselője, Péri Balázs kiemelte: a terület elhagyására vonatkozó felszólításnak nem tett eleget az eljárás alá vont személy, ezért sújtották 30 ezer forintos pénzbírsággal. Meglátása szerint Vona Gábor személyi felelőssége továbbra is fennáll, mert ottmaradt a tömegben a felszólítás ellenére. Idézte a gyülekezési jogról szóló törvényt is, amely előírja, hogy a rendezvények nem járhatnak más jogainak sérelmével, és nem kelthetnek gyűlöletet.

Arról is beszélt, hogy a rendezvény bejelentése túl későn, még aznap jött, erre a rendőrség nem tudott felkészülni.

Mint mondta, a tömeg feloszlatásának legnyomósabb oka az volt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla tavaly július 2-án a mozgalmat és egyesületet egyaránt feloszlatta. Ez alapján alkotmányellenes a gárda működése, mert „a rendfenntartás csak az állam joga”. A gárda országos kapitánya a rendezvényen vezényszavakat adott, ami azt sugallta, hogy a szervezet fel sem oszlott – mutatott rá.

Meglátása szerint a feloszlatás jogos volt a rendőrségi törvény és a vonatkozó jogszabályok alapján is. A rendőrök nem zárták el a távozás irányát, aki akart, elmehetett – jegyezte meg. Vona Gábor a tárgyalás után a jelen lévő újságíróknak elmondta: nem lepte meg a végzés, tiszteletben tartja a bíróság döntését, de elfogadni nem tudja, mert „továbbra is úgy érzi, hogy amit tavaly július 4-én tett, az nem volt jogszabálysértés”, ellentétben a rendőrségi intézkedéssel.

Gaudi-Nagy Tamás az MTI-nek elmondta: a végzéssel szemben panaszt tesznek az Alkotmánybíróságnál.

(MTI)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.