A bizottság szerdai ülésén mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők osztották azt a véleményt, hogy az elmúlt években indított népegészségügyi programoknak nem volt világos helyzetértékelése, nem látszott tisztán, hogyan alakultak a népegészségügyi mutatók a programok életre hívása óta. A politikusok megfogalmazták azt is, hogy általában sokszereplős, struktúrájában szétaprózódott programokról van szó, és nincs igazi „gazdája” a népegészségügynek.
Mikola István, a grémium fideszes elnöke úgy fogalmazott, a programokról készített 2008-as jelentésből hiányzik a kormányzati felelősség, egyben reményét fejezte ki, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma alá rendelt ágazatok révén a határterületek átjárhatók lesznek, így a kormányzati felelősség is megerősödik.
Úgy vélte, hogy erősíteni kell a dohányzás visszaszorítását, az egészségtant tantárggyá kell tenni az általános iskolákban, fokozni kell az élelmiszer-biztonságot és egészségbecsléseket, egészséghatás-vizsgálatokat kell végezni. Továbbá – sorolta – meg kell őrizni a kötelező védőoltási rendszert.
A bizottság a népegészségügy kérdéskörében szakértőket is meghallgatott szerdai ülésén. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem kardiológiai központjának igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár elmondta, hogy fejlett az infarktusellátás Magyarországon, az akut ellátás centrumokban folyik, és a szívkatéteres ellátás 30 napos túlélési aránya 93,5 százalékos a korábbi 82 százalékhoz képest. Gondnak mondta egyúttal a teljesítményvolumen-korlát meglétét ennél az ellátási formánál is, így a hónap végén tervezett beavatkozásokat a legtöbbször el kell halasztani.
A szakember hozzátette: a 65 év alattiak szív- és érrendszeri halálozása Magyarországon két és félszer nagyobb az európai átlagnál, bár az adatok ebben pozitív elmozdulást mutatnak. Merkely Béla kiemelte: a Magyar Kardiológusok Társasága nevében támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely a dohányzás visszaszorítását célozza, így is csökkentve a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések kialakulásának esélyét.
Józan Péter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központjának tudományos osztályvezetője úgy vélte, vannak pozitív jelei a népegészségügyi programoknak, hiszen az elmúlt 15 évben öt évvel nőtt a születéskor várható élettartam Magyarországon, de azt ki lehet jelenteni, mondta, hogy nagyjából 15-20 év múlva fogjuk elérni az EU15-ök mostani népegészségügyi adatait.
A magyarországi epidemiológiai válság 1993-ban „tetőzött” – mondta a szakember, amikor egy évben 150 ezren haltak meg Magyarországon akut szívinfarktusban. Ezzel szemben 2008-ban már „csak” 7800-ra csökkent ez a szám, és azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a népesség közben fokozatosan öregszik. „Túl vagyunk a válságon” – fogalmazott. Józan Péter szerint a társadalmi, gazdasági és kulturális beágyazottság nélkül nem lehet egészségi állapottal kapcsolatos vizsgálatokat végezni.
Összességében a szakember úgy vélte, színvonalas, nagyon hatékony munka folyik az ellátás minden területén az ellentmondások és a problémák ellenére is, azonban – tette hozzá – az egyenlőtlenségekre oda kell figyelni.
Ádány Róza, a Debreceni Egyetem tanszékvezető professzora elöljáróban megjegyezte, nem a gazdagság teszi egészségessé egy ország lakosságát, hanem az ország lakosságának egészségi állapota határozza meg, hogy milyen gazdaságot teremt. „Egy rozoga nemzet nem tud versenyképes gazdaságot teremteni és felvirágzást hozni, ezért az egészségügy stratégiai fontosságú kell, hogy legyen” – mondta a professzor.
A népegészségügyi programokat vizsgálva elmondta, hogy 2008-ban tíz tárca foglalkozott népegészségüggyel és 12,5 milliárd forintot szánt rá a kormányzat. Ádány Róza is azt emelte ki, hogy az egészségtant iskolai képzés keretében kell oktatni, az alapellátás szintjén kell megvalósítani a különböző népegészségügyi szűréseket, egyben megszüntetve a fejkvóta alapú finanszírozást a háziorvosoknál, mert ez nem ösztönzi eléggé őket a minőségi és megelőző orvoslásra.
A tanszékvezető nagy hibának rótta fel, hogy Magyarország nem élt kellőképpen az európai uniós forrásokkal, a népegészségügyre lehívható pénzek javát nem használta fel. Továbbá egyetértett azzal a képviselői felvetéssel, hogy intézményesíteni kell a különböző egészséghatás-vizsgálatokat.
Mikola István végezetül kitért arra, ajánlás szintjén fel lehetne vetni a jövőben azt, hogy a népegészségüggyel egy külön kormányzati intézmény foglalkozzon, külön költségvetéssel.
(MTI)

Új részletek Till Tamás ügyében: így emlékszik a gyanúsított a tragédia éjszakájára