A liberális megoldás a DNS-vizsgálat

A Sonntag ismerteti az FDP képviselőjének javaslatát, miszerint családegyesítés címén egyes országokból Svájcba bevándorolni kívánók esetében DNS-vizsgálatokkal igazolni fogják a rokonsági fokot. A Der Spiegel a német liberálisokon belüli hatalmi harcokról tudósít.

2010. 08. 30. 8:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali német hírmagazin Westerwelle pártelnök akar maradni című cikkében foglalkozik a liberális párton belüli hatalmi harcokkal. Hetekig hallgatott, még a lemondásra történt nyílt felszólításokra sem válaszolt. De most előjött Westerwelle a fedezékéből és világossá tette, hogy fel sem merül benne, hogy önként lemondjon a pártelnökségről. A liberálisok frusztráltak, a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint öt százalék körül mérik őket. A Bundestag-választásokon Westerwelle még húzónév volt, akkor 14,6 százalékot kaptak.

Természetesen őt is aggasztják a rossz kövélemény-kutatási adatok. Ezért a liberálisoknak ismét a kormányzati sikereiket kell politikájuk középpontjába állítani, mint a polgári jogok, az oktatás és a leszerelés kérdéseit. A pártelnök egyúttal megpróbálta a közvélemény-kutatási adatok jelentőségét csökkenteni, mondván, egy választási ciklus nem kilenc hónapból, hanem négy évből áll. Az elmúlt tíz évben számos politikus előbb azzal törődött, hogy mi teszi népszerűvé és nem azzal, mi jó az országnak – magyarázta az FDP-elnök.

Sonntag (sonntagonline.ch)

A liberális aargaui vasárnapi lap Családegyesítés: Az FDP-s politikus DNS-tesztet követel a bevándorlóktól című cikkében ismerteti a mind súlyosabb migrációs probléma kezelésére kidolgozott egyik javaslatot. Érdemes komolyan megfontolni, hogy bizonyos országokból származók családegyesítési eseteiben a DNS-teszteket következetesen kérni kell – nyilatkozta Philipp Müller liberális nemzetgyűlési képviselő a lapnak.

Ezzel szeretnék megfékezni a nem uniós tagállamokból érkező bevándorlókat. „Csak az olyan személyek jöhetnek, akik valóban családtagok” – hangsúlyozta Müller, „s nem olyanok, akik ezt állítják és kétségbe vonható papírokat lobogtatnak.” Évente csak 30-40 tesztet végeznek el, nyilvánvalóan kétes esetekben. Philipp Müller kijelentette, a családegyesítésre hivatkozva évente ezren érkeznek Svájcba. „Valamit tennünk kell, különben a helyzet kezelhetetlenné válik” – folytatta. A liberális politikus számára azok az államok „gyanúsak”, melyek szerepelnek a problémás országok listáján, mert az állami struktúrák rosszul működnek. Ez a lista 34, döntően afrikai országot tartalmaz. De szerepel rajta Brazília, Irak, Kolumbia, Pakisztán, a Fülöp-szigetek és Vietnam is. A balkáni államok és Törökország azonban nem.

Jogilag Müller szerint az eljárásban nincs semmi kivetni való. Ennek az intézkedésnek megvan a jogi alapja. A 2007-es szövetségi törvény szabályozza az embereken végrehajtott genetikai vizsgálatok lehetőségeit. S a külföldiek jogállását szabályozó törvény 102. paragrafusa szerint a családegyesítések területén is lehetséges a biometrikus adatok vizsgálata.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.