Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)
A német főváros napilapjában Norbert Bolz A politikai jobboldal a polgárosodást képviseli címmel elemzi szövetségi köztársaság médiaviszonyait és azok következményeit. Az SPD a bukott szocializmust ajánlja receptként. Az igényes jobboldal első feladata lenne, hogy megnevezze azt, aminek a kimondását a média baloldala „politikai korrektséggel” próbál betiltani. Ehhez azonban bátorság kell, mert a német nyilvánosságban nincs egyensúly. A baloldali média körüludvarolja a baloldaliakat és denunciálja a jobboldaliakat. A kommunista platform rendezvényén szabad vígan táncolni, de jaj annak, aki a Junge Freiheit című lapnak interjút ad. Mindezt magától értetődően azzal intézik el, hogy a szív a baloldalon dobog. Számos egyetemi oktató, újságíró és értelmiségi egyáltalán nem baloldali, csak álcázza magát, hogy intézetében életben maradjon. Aki egy „jobbos” mondatot kimond, az komoly támogatásra számíthat, persze titokban. Ez az úgynevezett Sarrazin-szindróma: igazad van, de ezt nem lehet kimondani. Itt mutatkozik meg leginkább, hogy a nemzetiszocialisták elleni utólagos harc a legutóbbi ötven évben a legnagyobb gondolkodási tilalomhoz vezetett. Ez egy groteszk egyenletből áll: konzervatív = reakciós = fasiszta. Ez a bunkó mindenki felett ott lebeg, aki megpróbálta saját józan eszét a haladók előírásai nélkül használni – írja a lap. Bolz úgy véli, Merkel szociáldemokrata pártot csinált a CDU-ból, s itt az ideje egy valós jobboldali párt létrehozásának: „Éppen a baloldaliak érdeke lenne a jobboldal szellemi megerősödése, mert így nyerhetnének újra profitot. Ma nem létezik egyetlen nagy formátumú német baloldali értelmiségi sem, és ennek az az oka, hogy hiányoznak a nyilvánosság előtt az ellenvélemények.”
Focus (focus.de)
A müncheni hírmagazin Guttenberget bírálja a CSU című cikkében tudósít a honvédelmi miniszter terveivel kapcsolatos keresztényszocialista párton belüli vitákról. Thomas Silberhorn, a Bundestag CSU-képviselőcsoportjának védelempolitikai szóvivője a Tageszeitungban kétségeinek adott hangot a honvédelmi miniszter önkéntes modelljével kapcsolatban. A müncheni bulvárlapban úgy fogalmazott, szkeptikus abban a tekintetben, hogy elegendő önkéntes áll majd a toborzott haderő rendelkezésére. Eddig a védkötelezettség volt az az eszköz, amivel önkéntes továbbszolgálókat, valamint hivatásos katonákat sikerült a Bundeswehrnek toboroznia. Silberhorn védelmezte a hadkötelezettséget, mondván, hogy ez a „fiaink és lányaink hadserege”. A társadalmi beágyazottság érve önmagában már nem elegendő, hogy fenntartsák a hadkötelezettséget. „Ezért az utánpótlás-toborzás érve, ami sokkal súlyosabban nyom a latban” – nyilatkozta Silberhorn. Guttenberg mérlegeli a védkötelezettség felfüggesztését. A jövőben a Bundeswehr csak olyan fiatalokat hívna be, akik tényleg be kívánnak vonulni. Ugyanakkor ötödével, 156 ezer főre csökkentenék a haderő létszámát. Néhány egyéb intézménnyel összesen 165 ezer fő lenne a Bundeswehr személyi állománya.
Vitályos Eszter: Péter, hát van neked bőr a képeden, hogy te még a nők elleni erőszakról prédikálsz?