Die Welt
A konzervatív német napilap Az Egyesült Államok Irán elleni szankciói Németországot is érintik című cikkében foglalkozik Washington lépéseinek következményeivel. A washingtoni kormány tovább szigorított az Irán elleni büntető intézkedésein. A Teheránnal folytatott atomvitában az Egyesült Államok kormánya 21 újabb vállalkozást helyezett feketelistára, melyek közül több Németországban is tevékenykedik. Az érintett vállalatok közül hétnek Düsseldorfban található a székhelye, kettő továbbinak Hamburgban és az észak-rajna–vesztfáliai Nettetalban. A legfontosabb két „célpont” az IFIC Holding AG és az Ascotec Holding GmbH. Ezek ellenőrzik a további két vállalkozást is.
A washingtoni pénzügyminisztérium adatai szerint a tiltólistán szerepel továbbá egy luxemburgi acélipari cég, két fehéroroszországi bank és egy Japánban bejegyzett vállalkozás. Amerikai vállalatoknak, vagy magánszemélyeknek tilos a listán szereplő cégekkel üzelti kapcsolatba lépniük.
A washingtoni pénzügyminisztérium hivatalos indoklása szerint büntetésekkel sújtottak iráni magánszemélyeket és csoportokat, hogy ezzel akadályozzák Teheránnak a nemzetközi terrorizmusnak nyújtott támogatását. A szankciók által érintett szervezetek közé tartozik a libanoni Hezbollah, a radikális iszlamista Hamász és az Iszlám Dzsihád. Az amerikai kormányzat feltételezése szerint a teheráni kormány fedőcégeket alkalmaz, hogy kijátssza az iráni forradalmi gárda és a perzsa állam atomszektora ellen érvényben lévő ENSZ-szankciókat.
Tekintettel az iráni rezsim növekvő elszigetelődésére a nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi rendszerben, a teheráni kormány folytatni fogja kísérleteit, hogy ezeket a szankciókat megkerülje – áll a washingtoni minisztérium közleményében. Ezekben a tiltott tevékenységüket támogató törekvéseikben olyan kormányközeli intézményeket is felhasználnak, melyeknek iráni eredetét nem könnyű beazonosítani. A Nyugat azzal vádolja Iránt, hogy az atomenergia civil felhasználásának örve alatt nukleáris fegyver kifejlesztésén dolgozik. Teherán tagadja a vádakat.
A Fehér Ház visszautasította Mahmud Ahmedinezsád iráni elnök tárgyalási ajánlatát. Irán továbbra is visszautasítja, hogy komoly párbeszédet folytasson atomprogramjáról – nyilatkozta Robert Gibbs, az elnök szóvivője Washingtonban. Az amerikai kormány mindig azt mondta, hogy kész az iráni atomprogramról folytatandó tárgyalásokra, „ha Irán komolyan veszi a témát”. Teheránnak teljesítenie kell nemzetközi kötelezettségeit – érvelt Gibbs.
Ahmedinezsád felszólította Obamát, hogy mint férfi a férfival üljön le vele megbeszélni a világ dolgait. Ő szeptemberben New Yorkba utazik az ENSZ közgyűlésére, nyilatkozta az iráni elnök az állami televízió által közvetített beszédében. Majd kiderül, hogy ki rendelkezik jobb megoldási javaslatokkal.
Rheinische Post
A legnagyobb példányszámú, düsseldorfi székhelyű regionális napilapban Godehard Uhlemann Az elüldözöttek emléknapot kívánnak című cikkében tudósít Erika Steinbach Bundestag-képviselő javaslatáról.
A szervezet vezetője kijelentette, a szülőföldjükről elüldözöttek chartájukkal tudatosan lemondtak a bosszúról és megtorlásról. A dokumentum mindenkit megcáfol, aki szívesen beszél az elüldözöttek körében fellelhető revansista szándékokról. Mint ismert, Steinbach februárban az SPD, a Zöldek és az FDP ellenállása következtében kénytelen volt távozni az általa életre hívott, Menekülés, Elüldözés, Megbékélés Alapítvány kuratóriumából. Az alapítvány a sok millió európai elüldözöttre, ezen belül is a második világháború után szülőföldjéről elkergetett mintegy 14 millió németre kíván méltó módon emlékezni.
Erika Steinbach emlékeztetett a Bundesrat 2003. júliusi határozatára, mely felszólította az akkori Schröder-kormányt, hogy augusztus 5–ét nyilvánítsa az elüldözések áldozatainak emléknapjává. (1950–ben ezen a napon fogadta el a szövetség a német elüldözöttek chartáját.) „A Bundesrat eme követelése még érvényben van” – fogalmazott a kereszténydemokrata képviselő.
Ma Stuttgartban az Elüldözöttek Szövetsége (BdV) megemlékezik a chartájuk elfogadásáról. a BdV személyzeti politikája körüli hullámok azt követően sem csitulnak, hogy Steinbach lemondott az alapítvány kuratóriumában elfoglalt posztjáról. Hartmut Saengernek az alapítványt irányító testületébe történő jelölése a németországi baloldal éles bírálatába ütközött. Saenger, aki a BdV hesseni tartományi szervezetének helyettes vezetője, revansista nézeteket képvisel – nyilatkozta Dietmar Nietan, az SPD külpolitikusa. A Preusische Allgemeine Zeitungban egy évvel ezelőtt Saenger kijelentette, hogy Lengyelország, Franciaország és Nagy-Britannia is felelős a második világháború kirobbanásáért.
origo.hu
Ez történt az ország karácsonyfájának utcájában - galéria
