Emléknapot az elüldözötteknek!

Legyen augusztus 5-e az elüldözöttek napja – tolmácsolja a kezdeményezők kérését a Rheinische Post. A Die Welt értesülései szerint az Egyesült Államok Irán elleni szankciói németországi vállalatokat is érintenek.

2010. 08. 05. 8:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Welt

A konzervatív német napilap Az Egyesült Államok Irán elleni szankciói Németországot is érintik című cikkében foglalkozik Washington lépéseinek következményeivel. A washingtoni kormány tovább szigorított az Irán elleni büntető intézkedésein. A Teheránnal folytatott atomvitában az Egyesült Államok kormánya 21 újabb vállalkozást helyezett feketelistára, melyek közül több Németországban is tevékenykedik. Az érintett vállalatok közül hétnek Düsseldorfban található a székhelye, kettő továbbinak Hamburgban és az észak-rajna–vesztfáliai Nettetalban. A legfontosabb két „célpont” az IFIC Holding AG és az Ascotec Holding GmbH. Ezek ellenőrzik a további két vállalkozást is.

A washingtoni pénzügyminisztérium adatai szerint a tiltólistán szerepel továbbá egy luxemburgi acélipari cég, két fehéroroszországi bank és egy Japánban bejegyzett vállalkozás. Amerikai vállalatoknak, vagy magánszemélyeknek tilos a listán szereplő cégekkel üzelti kapcsolatba lépniük.

A washingtoni pénzügyminisztérium hivatalos indoklása szerint büntetésekkel sújtottak iráni magánszemélyeket és csoportokat, hogy ezzel akadályozzák Teheránnak a nemzetközi terrorizmusnak nyújtott támogatását. A szankciók által érintett szervezetek közé tartozik a libanoni Hezbollah, a radikális iszlamista Hamász és az Iszlám Dzsihád. Az amerikai kormányzat feltételezése szerint a teheráni kormány fedőcégeket alkalmaz, hogy kijátssza az iráni forradalmi gárda és a perzsa állam atomszektora ellen érvényben lévő ENSZ-szankciókat.

Tekintettel az iráni rezsim növekvő elszigetelődésére a nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi rendszerben, a teheráni kormány folytatni fogja kísérleteit, hogy ezeket a szankciókat megkerülje – áll a washingtoni minisztérium közleményében. Ezekben a tiltott tevékenységüket támogató törekvéseikben olyan kormányközeli intézményeket is felhasználnak, melyeknek iráni eredetét nem könnyű beazonosítani. A Nyugat azzal vádolja Iránt, hogy az atomenergia civil felhasználásának örve alatt nukleáris fegyver kifejlesztésén dolgozik. Teherán tagadja a vádakat.

A Fehér Ház visszautasította Mahmud Ahmedinezsád iráni elnök tárgyalási ajánlatát. Irán továbbra is visszautasítja, hogy komoly párbeszédet folytasson atomprogramjáról – nyilatkozta Robert Gibbs, az elnök szóvivője Washingtonban. Az amerikai kormány mindig azt mondta, hogy kész az iráni atomprogramról folytatandó tárgyalásokra, „ha Irán komolyan veszi a témát”. Teheránnak teljesítenie kell nemzetközi kötelezettségeit – érvelt Gibbs.

Ahmedinezsád felszólította Obamát, hogy mint férfi a férfival üljön le vele megbeszélni a világ dolgait. Ő szeptemberben New Yorkba utazik az ENSZ közgyűlésére, nyilatkozta az iráni elnök az állami televízió által közvetített beszédében. Majd kiderül, hogy ki rendelkezik jobb megoldási javaslatokkal.

Rheinische Post

A legnagyobb példányszámú, düsseldorfi székhelyű regionális napilapban Godehard Uhlemann Az elüldözöttek emléknapot kívánnak című cikkében tudósít Erika Steinbach Bundestag-képviselő javaslatáról.

A szervezet vezetője kijelentette, a szülőföldjükről elüldözöttek chartájukkal tudatosan lemondtak a bosszúról és megtorlásról. A dokumentum mindenkit megcáfol, aki szívesen beszél az elüldözöttek körében fellelhető revansista szándékokról. Mint ismert, Steinbach februárban az SPD, a Zöldek és az FDP ellenállása következtében kénytelen volt távozni az általa életre hívott, Menekülés, Elüldözés, Megbékélés Alapítvány kuratóriumából. Az alapítvány a sok millió európai elüldözöttre, ezen belül is a második világháború után szülőföldjéről elkergetett mintegy 14 millió németre kíván méltó módon emlékezni.

Erika Steinbach emlékeztetett a Bundesrat 2003. júliusi határozatára, mely felszólította az akkori Schröder-kormányt, hogy augusztus 5–ét nyilvánítsa az elüldözések áldozatainak emléknapjává. (1950–ben ezen a napon fogadta el a szövetség a német elüldözöttek chartáját.) „A Bundesrat eme követelése még érvényben van” – fogalmazott a kereszténydemokrata képviselő.

Ma Stuttgartban az Elüldözöttek Szövetsége (BdV) megemlékezik a chartájuk elfogadásáról. a BdV személyzeti politikája körüli hullámok azt követően sem csitulnak, hogy Steinbach lemondott az alapítvány kuratóriumában elfoglalt posztjáról. Hartmut Saengernek az alapítványt irányító testületébe történő jelölése a németországi baloldal éles bírálatába ütközött. Saenger, aki a BdV hesseni tartományi szervezetének helyettes vezetője, revansista nézeteket képvisel – nyilatkozta Dietmar Nietan, az SPD külpolitikusa. A Preusische Allgemeine Zeitungban egy évvel ezelőtt Saenger kijelentette, hogy Lengyelország, Franciaország és Nagy-Britannia is felelős a második világháború kirobbanásáért.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.