Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin Új vádak a Baloldali Párt elnökével szemben című cikkében tudósít a Klaus Ernsttel szemben felmerült újabb gyanúsításokról. A nyugalom a Baloldali Pártban már a múlté. Hetek óta vitatkoznak az elvtársak elnökükről. Hol egy elszámolásról, hol a Porsche-járól, majd ismét az általa bérelt tiroli parasztházról. Az alapvető kérdésük: mennyi luxus illik egy párttaghoz? Most újabb konfliktus fenyeget, ennek központjában is a pártelnök áll. Az Ernst alapszervezetetét képező bajor Baloldali Párt pénztárnoka, Ulrich Voss megtagadja az aktuális tartományi beszámoló aláírását. Az elutasítás hangja is harsány, amikor azt mondja, semmi esetre sem hajlandó, „antidemokratikus”, „sőt részben bűnös cselekedeteket” aláírásával legitimálni. Amennyiben a bajor alapszervezeten belül zajló küzdelmek miatt az országos szervezet nem teljes beszámolót nyújt be, akkor jelentős pénzbüntetésre kell számítania. A pénztárnok és más bajor baloldali párti aktivisták azt a gyanújukat hangsúlyozták, hogy Ernst trükkök sorozatával emelkedett föl: fantomtagokon keresztül manipulálta a legutóbbi kongresszusi határozatokat. Az eset hátterében nyilvánvalóan az nagyszámú párttag áll, akik nem fizetik a tagdíjat, ezért ki kellett volna őket zárni. A papíron létező tagok megváltoztatták a kongresszusi küldöttek számát. Sok tag, sok küldöttet jelent. Az Ernst-hű tartományi vezetés szoros győzelme áprilisban ennek lehetett a következménye. A tartományi vezetés visszautasította a vádat, Klaus Ernst nem nyilatkozott az ügyben. A bajor tartományi szervezet mélyen megosztott. Az Ernstet támogató szakszervezeti szárny hónapok óta lövészárokharcot folytat az antikapitalista táborral. Tekintettel a most megfogalmazott vádakra, aligha várható, hogy ezeket a küzdelmeket hamarosan befejezzék. A fantomtagok problémája nem csak a bajor, de a Saar-vidéki szervezetnél is felmerült. Ott is jelentős a különbség a papíron tagok és a valódiak között. A következmény, hogy a Saar-vidéki pártszervezet kidobta tagjainak harmadát.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Két király, egy birodalom: A Hypo és Haider rendszere című cikkében elemzi a politika és gazdaság karintiai kapcsolatát. Wolfgang Kulterer és Jörg Haider – birodalmuk két királya, akiknek szüksége volt egymásra és profitáltak a másikból. Az előbbi a nyugtalan bankvezér, aki a kicsi karintiai tartományi bankból egy olyan intézményt barkácsolt, amely meghatározó tényező lett Délkelet-Európában. S örülhetett egy olyan tulajdonosnak, aki ezt az irányt támogatta, például a balkáni terjeszkedés esetében számos ajtót megnyitott előtte, nagylelkűen vállalt állami garanciát és nem igazán figyelt oda, hogy az új óriás agyaglábakon áll. Az utóbbi egy tartományfőnök, akinek állandóan pénzre volt szüksége presztízsberuházásokra, pártjának, vagy éppen a labdarúgó-egyesületének. Ez volt az a kölcsönös függőség, ami Kulterert arra indította, hogy Haider majdnem minden igényét kifizesse. Közte olyan beruházások is voltak, melyeket egy bank tisztán üzleti szempontok alapján sohasem támogatna. Így jöttek létre olyan turizmusberuházások, mint egy nagy szálloda a nassfeldi sípályán, egy golfpálya, vagy a veldeni kastélyhotel felújítása. Ez utóbbinál 130 millió euróba került a vásárlás és felújítás, ma a szálloda értéke alig 45 millió. Szintén bukás volt – bár nem ekkora értékben – amikor a tartományfőnök megpróbálta megmenteni a válságba jutott Styrian Spirit légitársaságot. Haider hárommilliót költött a tartomány pénzéből, míg Kulterer kétmilliós hitellel támogatta a vállalkozást. Végül mindketten kénytelenek voltak leírni a veszteséget. Valóban ott vált problémássá az ügy, ahol a bank közvetlenül beszállt a politika finanszírozásába. Egyrészt az a hitel, amit a Hypo Bank Haider pártjának adott 2004-ben, melynek fedezete a 2014-ig terjedő állami pártfinanszírozás volt. Akkor azonban még két választás volt 2014-ig, így egyetlen komoly bankmenedzser sem tudta megmondani, valójában mekkora támogatásra számíthat az adott párt. A viszonylag szegény tartomány 2010-ig tartó állami támogatásaira 2003-ban és 2004-ben 58 millió eurót fizettetett ki Haider a bankkal. Ebből lehetővé vált, hogy a küszöbönálló választási kampányban 3,3 millió euró rendkívüli támogatást kapjanak a pártok. A Zöldek számításai szerint mintegy 20 millió euró közvetlenül a nagypártok választási kampányába folyt. Amikor Karintia eladta a bankját a BayernLB-nek, az volt az utolsó lehetőség, hogy a politika kasszírozzon. Haider hozzájárulását attól tette függővé, hogy az Austria Karnten focicsapatot – amit a tartományfőnök licenszvásárlással hívott életre és a vezető grémiumot telerakta pártfunkcionáriusaival – az új bank szponzorálni fogja. Ötmillió euró érkezett a klubhoz, ezért a labdarúgó stadion a Hypo Group Arena nevet viseli. Az ügyben a müncheni államügyészség nyomoz. Tisztázandó az ügyben Dietrich Birnbacher tizenkét millió eurós, a bank eladásához kapcsolódó tanácsadási díja is. Ebben az ügyben nem Haider, hanem koalíciós partnere, Josef Martinz (ÖVP) ellen nyomoznak. Birnbacher ugyanis az ő adótanácsadója. Birnbacher, miután a honorárium mérete nyilvánosságra került, hatmilliós „hazafias engedményt” adott. De máig képtelen volt eloszlatni a pártfinanszírozás gyanúját.
origo.hu
Ennyire még sohasem tették nevetségessé a Mediánt
