Frankfurter Allgemeine Zeitung (Faz.net)
A konzervatív frankfurti napilap Egyetlen pillantás a jövőbe megmutatta volna… című cikkében foglalkozik a német sajtónak a duisburgi halálesetekkel kapcsolatos, figyelemre méltó nagyképűségével. Ha újságírók szervezték volna a Love Parade-et, nem történt volna semmi baj. Nagyjából a duisburgi katasztrófa pillanatától jelen volt a tudósításokban, hogy a tragédia előre látható volt. Már a nyugatnémet rádió és televízió (WDR) kora esti, a tragédia napján sugárzott élő tudósításában elhangzott, hogy ennek kudarccal kellett végződnie. Azonban elmarad az a kérdés, ha a biztonsági hiányosságok ennyire nyilvánvalóak voltak, ezt miért nem vették észre korábban a „tévedhetetlen” újságírók.
A sajtó előítéleteit az sem zavarja, hogy a rendőrség, az autópálya-rendőrség, a városháza jogi és biztonsági osztálya, a tűzoltók, a polgári védelem, a vasút, a városi és regionális közlekedési szervezet szakemberei a rendezvényt biztonsági szempontból megtarthatónak ítélték. Talán elárul valamit az újságírás színvonaláról, hogy hiányoznak a biztonsági koncepcióval kapcsolatos kutatások és kritikus elemzések. Az sem véletlen, hogy a legnépszerűbb bulvárlap, a Bild és a WDR volt a rendezvény médiatámogatója.
Die Presse (Diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap Politikusok esetében az igazságszolgáltatásnak harapási gátlásai vannak című cikkében foglalkozik azzal a kérdéssel, miért fektetik el a kényes ügyeket. A politikailag kényes ügyekben az osztrák igazságszolgáltatás igencsak feltűnő tétlenséggel hívta fel magára a figyelmet. Ez kiemelkedően igaz az olyan nagy port kavaró ügyekre, mint az Eurofighter-vásárlás. A 2006-os és 2007-es vizsgálóbizottsági ülések során számos ellentmondás került napvilágra, melyek akkor nyomozás után kiálltottak. Mint például az a 6,6 millió euró, melyet a Rumpold házaspár kapott anélkül, hogy nyoma lenne az azért nyújtott ellenszolgáltatásoknak.
Még pikánsabb részlet, hogy a repülőgépgyártó Londonban Vector Aerospace néven alapított vállalkozást, melynek egyetlen célja volt, hogy az osztrák Eurofighter-vásárlást ellentételezze. Több mint 80 millió euró folyt keresztül a vállalaton, hogy hova, annak ma nincs nyoma. A gyanú, hogy itt kenőpénzek folyhattak a vizsgálóbizottságokban, ugyan felmerült, de az ügyet máig sem tisztázták.
A halogatás az államügyészség kedvenc stratégiája olyan kérdésekben, ahol politikusok is érintettek. Erre a legfeltűnőbb példa az úgynevezett Strasser-e-mailek ügye, melyek azt bizonyíthatták, hogy Ernst Strasser belügyminiszter hivatallal való visszaélést követett el. Az aktát az illetékes államügyész addig nem vette észre, amíg az ügy elévülés miatt el nem vesztette jelentőségét.
origo.hu
Megfosztották mandátumától Fekete-Győr Andrást
