Véget ért Svájc legrégibb, engedély nélküli tevékenysége

A Neue Zürcher Zeitung beszámol arról a kuriózumnak számító legfelsőbb bírósági ítéletről, mely egy 1930 óta működő, engedély nélküli kőbányát zárt be. A Frankfurter Allgemeine Zeitung arról tudósít, hogy milyen óriási változásokat jelent Heidelbergben az amerikai csapatok kivonulása.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív frankfurti napilapban Rüdiger Soldt Ha a katonák tovább vonulnak című heidelbergi keltezésű cikkében elemzi az amerikai kivonulás várható következményeit a Neckar-parti Athénnek nevezett városból. Heidelberg a legrégibb amerikai katonai telephely Németországban. Miután 1945. március 30-án elfoglalták a várost, hosszú távra rendezkedtek be. Most az amerikai szárazföldi csapatok főhadiszállásának (USAREUR) napjai meg vannak számlálva, négy év múlva e fontos intézmény már Wiesbadenben fog működni. A szomszédos Mannheimben már az idén megkezdődik az amerikaiak kivonulása. Állítólag az elmúlt hatvan év legnagyobb csapatmozgatását tervezik Németországon belül, majd egymilliárd euróba kerül ez a hatalmas logisztikai művelet. 84 millió euróért új parancsnoki központot építenek a Wiesbadenben. A legtöbb egységet az amerikaiak a hesseni tartományi székhelyre telepítik, a többit Kaiserslauternbe.

Az 5600, Heidelbergben és Mannheimben állomásozó katonából 1440 visszatér az Egyesült Államokba, 1200-ról még nem tudják, hova vezénylik, míg közel 2000-en Wiesbadenben fognak dolgozni, a maradékot elosztják további németországi telephelyeken. Eckart Würzner, párton kívüli polgármester kétszer utazott Washingtonba, hogy legalább a katonák egy része a városban maradjon. 2009-ben Würzner még abban bízott, hogy a kivonulást részben meg tudja akadályozni a horribilis költségekre hivatkozva. Végül azonban a szenátus másként döntött. Nyolc telephelyen közel 200 hektár szabadul fel, összesen 2800 lakás megüresedik. Mannheim–Heidelberg körzetében 25 000 amerikai él – katonák és családtagjaik. 1000 polgári alkalmazott válhat munkanélkülivé, hétmillió euróval kevesebbet kap az önkormányzat a forráskiegyenlítésből, a városi üzemek is tízmillióval kevesebb bevétellel számolhatnak. Hasonló mértékű lehet a kiskereskedelem vesztesége is.

Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)

A konzervatív zürichi napilap Leállították a kőbányászatot Valsban című cikkében tudósít Svájc történetének leghosszabb illegális tevékenységének befejezéséről. A lausanne-i szövetségi bíróság arra kötelezte a valsi – Graubünden kanton – kőbányát üzemeltető céget, hogy október 31-ig szüntesse be az 1930 óta engedély nélkül folytatott tevékenységét. Korábban a hatóságok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy egy engedélykérelmet akkor kell benyújtani, amikor a településrendezési terv revíziója jogerősen véget ért. A legfelsőbb bíróság ezt másként látta és igazat adott egy panaszosnak. Az első közösségi jogi kamara egyhangú ítélete szerint a közösség érdekében áll a település rendezési tervének és a környezetvédelmi jogának betartása. Ezek az érdekek megelőzik a Valser Naturstein AG gazdasági érdekeit, mely a jogi helyzet tisztázásáig több hónapos üzemszünetet lesz kénytelen elrendelni. A vállalkozás a kőbányát évtizedekig engedély nélkül használta, sőt az üzemet 2004-ben még ki is bővítette. Ennek az igazolhatatlan privilegizált helyzetnek az azonnali megszüntetése a legfelsőbb bíróság szemszögéből vállalható teher, hiszen az üzemeltető azonnal igényelheti a szükséges engedélyeket. Az ítélet indoklásában az áll, hogy a szövetségi állam területtervezési jogát csak akkor lehet a rendeletnek megfelelően megvalósítani, ha az olyan esetekben, mint a jelenlegi, a nem engedélyezett tevékenység leállítását el lehet rendelni.