Ahol fúr a Petrobrás, ott olajat talál

A brazil lapok gazdasági rovatai tele vannak az újabb jó hírekkel: kétszer annyi lehet az ország olajtartaléka. A mexikói El Universal csaknem szóról szóra idézte a The New York Times vezércikkét: bontsák le a falat a mexikói–amerikai határon, és ne is építsék meg az egész határszakaszon.

2010. 10. 31. 16:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Folha.uol.com.br, Estadao.com.br, Veja.com.br, Valor.com.br – Brazília

A brazil sajtó idézte az országos olajügynökség (ANP) bejelentését, amely arról az örömteli hírről számolt be, hogy az egyik hitelesítő iroda még a két-három évvel ezelőttieknél is nagyobbra becsülte a Santos-medencében, Sao Paulo állam partjaitól 183 kilométerre levő Libra olajlelőhelyet. A Gaffney, Cline & Associates szerint 3,7 és 15 milliárd hordó között lehet az új tengerfenék alatti olajmező tartaléka, de a legvalószínűbb a 7,9 milliárd hordó.

A lelőhelyen azonban még korántsem fejeződött be a teljes feltárás: még csak 5400 méter mélyre fúrtak le, de el akarnak jutni 6500 méterig. Három éve, november elején Lula da Silva elnök így kiáltott fel, amikor tudatták vele, megvan az első nagyobb lelőhely: „Hát mégis brazil a jóisten!”

Az örömből azonban még nem volt elég, mert ugyanezen a napon a Petrobrás, a nemrég alaposan feltőkésített brazil olajóriás szóvivője jó hírt közölt Angolából is. A több – norvég, olasz, amerikai, francia és brit – olajtársasággal közösen zajló kutatások közben bejelentették, hogy a Petrobrás blokkjában mintegy száz kilométerre az angolai partoktól igen jó minőségű, és napi 7000 hordónyi könnyűolajat találtak.

Eluniversal.com.mx – Mexikó

A New York Times vasárnapi vezércikkét idézte a legfőbb mexikói lap, az El Universal. A befolyásos amerikai lap meglepő javaslatot tett Janet Napolitano belügyminiszternek: bontsák le a két állam 3200 kilométeres határának több szakaszán a bevándorlás megakadályozására eddig megépített mintegy 80 kilométer hosszú falat. A fal megépítésének pártolói ugyanis abból a hibás feltételezésből indultak ki, hogy ha megépül, akkor a mexikói és más latin-amerikai bevándorlók kedvét szegi, és megtorpannak.

Az ifjabbik George W. Bush második elnöksége (2006) idején eldöntött tervezet 7,6 milliárd dollárt szánt a falépítésre, a projektet folytatta utódja, Barack Obama is, de még csak valamivel több mint egymilliárd dollárt költöttek el belőle.

A kormányzatot ellenőrző hivatal (GAO) már furcsállja is, hogy csúsznak az építési határidőkkel. A lap állításai szerint a bírálatokból kijutott a Boeing-gyárnak is, mert pontatlan és érthetetlen adatokkal látta el a tervezetet, sőt a belbiztonságért felelős tárca ezért nem kért számviteli ellenőrzést a határidők elmulasztása miatt. A vezércikk végül hangsúlyozta, hogy amíg az Egyesült Államokban igény van az olcsó és képzetlen munkaerőre, addig az illegális bevándorlók mindig meg fogják találni a módját, hogy átjussanak a határ túloldalára.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.