A térség legtöbb állama – a válság nehezén túljutva – ismét szívesen rendel Németországban gyártott árukat. Ugyanakkor Oroszországban mérsékelt a növekedés, azzal összefüggésben, hogy az ország modernizációja lassan halad, hiányzik az innovatív középosztály – értékelik a német szakértők. Egyúttal felhívják a figyelmet arra, hogy Kína Kelet-Európában és Közép-Ázsiában kiépíti hegemóniáját, elsősorban a stratégiailag fontos nyersanyagok megszerzésére összpontosít.
Ezért a gazdaság azt követeli a német kormánytól, hogy válaszolva erre a kihívásra, a nyersanyaggazdag országokkal lépjen stratégiai partnerségre.
A német export az idei első félévben az egy évvel korábbihoz képest 17,1 százalékos bővüléssel 458,3 milliárd euróra emelkedett. A német statisztikai hivatal közleménye szerint mindenekelőtt az autók és autóalkatrészek kivitele nőtt 76,9 milliárd euróra, a növekedés 40,8 százalék volt. Ezzel az autóipari ágazat éppen „behozta” az egy évvel korábbi, 40,9 százalékos exportvisszaesést.
A második legerősebb exportágazat, a vegyipari kivitel 24,9 százalékkal, 44,5 milliárd euróra nőtt az első félévben. Németország két év alatt körülbelül ledolgozza exportja tavalyi visszaesését, úgyhogy három év alatt kikerül a válságból – jósolta korábban a német ipari és kereskedelmi szövetség (DIHK). Előrejelzése szerint az idén évi átlagban 11 százalékkal, jövőre 8 százalékkal nőhet a német kivitel, miután tavaly 17,9 százalékkal csökkent. A növekedés meghaladja majd a világkereskedelmi átlagot: ebben mind az idén, mind jövőre 7 százalékos növekedést vár a DIHK.
(MTI)
origo.hu
Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított
