Például kedden Barack Obama, az Egyesült Államok demokrata elnöke ismét közölte a kubai kormánnyal – a sziget ellen elsőnek elrendelt kereskedelmi embargó ötvenedik évfordulóján –, hogy kevesli a szigeten eddig bevezetett engedményeket. Újabbakat vár, amelyek alapján megállapíthatja, hogy Raúl Castro kormánya komolyan gondolja a változásokat a szigeten. Obama valószínűleg a szabad választásokra célzott, és a piacgazdaság korlátozások nélküli bevezetésére. Obama ettől teszi függővé, hogy feloldja-e az embargót.
Kuba csütörtökön bejelentette, hogy újabb öt politikai foglyot engedett szabadon, de az egyik ellenzéki, a volt pszichológus, majd újságíró Guillermo Farinas szerint ez már nem elég. Mint ismeretes, a kubai katolikus egyház a spanyol diplomácia közvetítésével elérte, hogy Raúl Castro májustól fokozatosan szabadon engedje a még 2003-ban bebörtönzött 75 ellenzéki maradékát, az 52 másként gondolkodót. Farinas csak július 8-án hagyott fel még február 24-én kezdett éhségsztrájkjával, amelybe majdnem belehalt.
Szeptember végén titkos tárgyalásokra került sor az Egyesült Államok és Kuba diplomatái között egy amerikai vállalkozó kiszabadítása ügyében. A spanyol El Mundo kubai rovata úgy tudja, hogy maga a kubai külügyminiszter, Bruno Rodríguez tárgyalt Arturo Valenzuelával, az amerikai külügy térségi felelősével. Valenzuela megírta a lapnak, hogy szívélyes légkörben tárgyaltak, de nem jutottak érdemi döntésig. Alan Gross a washingtoni kormány által pénzelt egyik kubai program keretében ugyanis turista útlevéllel járt Havannában, de tavaly decemberben letartóztatták a havannai repülőtéren. A kubai hatóságok azzal vádolják, hogy kémkedett és felforgató tevékenységet végzett. Tény, hogy Gross olyan elektronikus készülékeket osztogatott a sziget másként gondolkodóinak, amelyekkel foghatók műholdas adások is.
(elmundo.es – Spanyolország)
origo.hu
Holnap jön az igazi tél!
