A sokáig csak a helyi lakosok elbeszéléseiből ismert és valóban nagyra nőtt rágcsálók elszaporodása mindig foglalkoztatta a kutatókat, de csak most hiszik el, amikor a saját szemükkel látják, hogy nem ők találják ki ezt a csapást. A tudósok megerősítették azon feltételezésüket, hogy a háziállatok azért halnak éhen, mert a patkányok az ötvenévenként virágzó a bambusznád magjait és magát a növényt is megeszik. A patkányinvázió nemcsak az állatoknak, csapás, hanem a lakosoknak is, mert a bambusz nemcsak élelmet ad, hanem egyben építőanyag, a ruházkodás és a bútorok alapanyaga is.
A bambusz virágzása tehát valóságos csapás a bambusz környezetének egész ökoszisztémájára, mert a bambuszok biológiai órája minden ötven évben bőségesen ontja a „magszőnyeget”. Így biztosítja, hogy a növény fennmaradjon, mondja Steve Belmain, a londoni Greenwich Egyetem egyik környezetvédő kutatója. A Bangladesh, Mianmar és India határán elterülő egyik, mintegy 26 ezer hektáros bambuszerdő hektáronként körülbelül 80 tonna magot szór szét, amely csak arra vár, hogy valaki megegye, fogalmaz Belmain. A legutóbbi bambuszvirágzás 2004-ben kezdődött és 2011-ig tart, ezért kiváló lehetőséget kaptak a természettől, hogy tanulmányozhassák ezt a jelenséget. A helyi lakosok szinte semmit nem tudnak tenni a patkányok inváziója ellen, egyszerűen csődöt mond majd minden módszerük.
A kutatók azonban egy súlyos veszélytől tartanak: az éghajlatváltozás miatt nemcsak Ázsiában, hanem a világ más földrészein is elszaporodhatnak ezek a kártékony rágcsálók, ezért most keresik természetes ellenségeiket, hogy megakadályozzák a patkánypopuláció ilyen robbanásszerű elszaporodását.
BBC Mundo
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat