A Városföld és Drávaszerdahely között épülő magyar–horvát gázvezeték nyomvonalán, Bátmonostor–Szurdok lelőhelyen, rézkori és szarmata településobjektumok között helyezkedett el egy, az előkerült leletanyag alapján a korszakban kivételes jelentőségűnek számító középső vaskori objektum.
A mintegy 3x3 méter alapterületű objektum bontása során az Alföld területén a szkíta korban (Kr. e. 7. század második fele – 4. század második fele) használt fegyverek csaknem teljes köre felszínre került. A leletek között egy akinakész (rövidkard), két, hosszú köpűvel ellátott vas lándzsahegy, egy vas hüvelyvég, egy kisebb és egy nagyobb méretű, ellentett élű vascsákány, egy feltételezhetően fokosként meghatározható vastárgy, két különféle típusú vasbalta, valamint egy háromélű bronz nyílhegy található.
Az objektumból a jó állapotban megmaradt fegyverek mellett a korszakban szintén nem ismeretlen csonthenger-töredékek is előkerültek, egy gödörben pedig egy 29,5 centiméter magas, fazekaskorongon készített, kétfülű edény hevert, amelynek közeléből mintegy száz, rendkívül vékony bronzlemezből tekert, 0,5 centiméter hosszú ruhadíszt bontottak ki a NÖK régészei.
A leletek sokszínű összetétele, gazdagsága és az objektumban elfoglalt helyzete alapján földbe kerülésük feltehetően temetkezési szertartáshoz köthető. A tárgyakat – különféle vizsgálataikat és restaurálásukat követően – a kecskeméti Katona József Múzeumban helyezik el véglegesen.
(Objektív Hírügynökség)

Ezen a középiskolai kvízen felnőttek is elvéreznek – Ön hány kérdésre tudja a választ?