A gázszállítási megállapodások minden részletét kidolgozták már, csak az árban nem tudtak megegyezni a felek, legutóbb Dmitrij Medvegyev orosz államfő szeptemberi pekingi látogatásán sem. Kína ugyanis Ausztráliából és Katarból olcsón, ezer köbméterenként 145 dolláros áron vásárol cseppfolyósított gázt, s az orosz gázért is csak 200 dollár alatti árat akar fizetni, miközben a Gazprom Európában 300 dollár körüli árat kap érte. Ugyanakkor az európai kereslet csökken.
Putyin általában is sikeresnek minősítette az energetikai együttműködést, s emlékeztetett arra, hogy befejeződött egy vezeték építése, amelyen jövő év január 1-jétől kőolaj áramlik Kínába, már lerakták egy nagy olajfinomító alapkövét Tiencsinben, és nagy közös terveken dolgoznak az atomenergia felhasználása területén, ahol a felek már jó közös tapasztalatokat szereztek.
A Putyin által említett kőolajvezeték a Kelet-Szibériából Kínába eljutó kőolajszállítás „újraindítását” jelenti, s jelképes indítógombját Dmitrij Medvegyvev orosz elnök szeptemberi kínai látogatásakor nyomták meg. A vezeték feleslegessé teszi a kőolaj vasúti szállítását, biztosítja az exportvolumen stabilitását évi 15 millió tonna mennyiségben, ezenkívül megteremti a technológiai lehetőségeket a szállítások megkettőzésére, évi 30 millió tonna mennyiségben.
Az orosz kormányfő sajtóértekezletén kiemelte: az együttműködés szempontjából nagy a jelentősége annak, hogy a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokban megnövelték a nemzeti valuták alkalmazásának lehetőségeit, a kínai tőzsdéken már megindult a kereskedés a rubellel, és december elején az orosz tőzsdén is megjelenik a jüan.
A kormányfők számos megállapodást írtak alá, köztük egyet a légi közlekedésről, amely egyebek mellett kölcsönösen biztosítja a feleknek, hogy légitársaságaik gépei átrepülhessenek a másik területe felett leszállással vagy anélkül, és előirányozza a légi kalózkodás megelőzésében való együttműködést.
Ven Csia-Pao azt hangsúlyozta, hogy Kína kész részt venni Oroszország területén különleges gazdasági övezetek kialakításában és infrastrukturális építkezésben. A fejlesztésben a hangsúlyt Kína északkeleti területeire, valamint Kelet-Szibériára és az orosz Távol-Keletre helyezik. Hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének egyik célja az esetleges globális válságok által a két ország gazdaságára gyakorolt hatások minimális szintre szorítása lesz. Elégedetten szólt a kínai miniszterelnök a kulturális együttműködésről, és megemlítette, hogy kétnapos tárgyalásai során 18 dokumentumot írtak alá.
A kétoldalú árucsere-forgalom egyébként az év első kilenc hónapjában 57 százalékkal nőtt, és az év végére eléri a válság előtti szintet.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor végre megmutatta, kik a legfontosabbak számára – és nem a politika!
