The New York Times (www.nytimes.com)
Az „amerikai banánköztársaságról” ír Nicholas D. Kristof a The New York Times hasábjain. A publicista megdöbbentő adatokat ismertet az Egyesült Államokban tapasztalható egyenlőtlenségekről.
A Slate nevű magazin által nemrégiben közölt kutatási adatokra támaszkodva Krisftof leírja, Amerikában ma egyenlőtlenebbül oszlik el a nemzeti vagyon, mint olyan, hagyományosan is banánköztársaságoknak tartott országokban, mint Venezuela, Nicaragua vagy Guyana. Ezekben az államokban a leggazdagabb egy százalék az összkereset körülbelül 20 százalékát viheti haza. Az Egyesült Államokban ez az arány most körülbelül 24 százalék – óriási ugrás az 1976-os 9 százalékhoz képest.
1980-ban egy átlagos amerikai cég vezérigazgatója 42-szer annyit keresett, mint munkásai. 2001-ben már a dolgozók bérének 531-szeresét vihette haza a vállalat vezetője. Az 1980 és 2005 között bekövetkezett béremelkedés négyötöde a leggazdagabb egy százalékhoz vándorolt. Az egyenlőtlenség hatását kutató európai és amerikai tudósok nemrég bebizonyították, a nagy különbségek gazdasági és társadalmi nehézségekhez vezetnek.
A Cornell University és a Vanderbilt University kutatói 50 amerikai államot és 100 nagyvárost vizsgáltak, és megállapították, ahol a legnagyobb mértékben növekedett az egyenlőtlenség, ott sokkal több volt a csőd és a válás is. Miért? Mivel az egyre nagyobb pénzt kereső gazdagoknak így lehetősége nyílik egyre nagyobb házat építeni és egyre drágább autóval járni. A tőlük kevéssel szegényebbek nem akarnak lemaradni, így kiürítik a számláikat és hiteleket vesznek fel, hogy példaképeikhez hasonlóan megvehessék az álomkocsikat és -házakat. A jelenség, egyre kisebb összegekkel ugyan, de a gazdagsági ranglétrán lefelé haladva ismétlődik. A lehetőségeken túli hitelfelvétel erősíti a gazdasági válság esélyét, míg az ezt követő pénzügyi problémák boldogtalan házasságokhoz vezetnek.
Kristof szerint a republikánusok félidei győzelmével a dolgok rosszabbra fordulhatnak. Míg az Obama-kormány 61 ezer dollárral csökkentené a leggazdagabb 0,1 százalék adóit, ellenfeleik 370 ezerrel. Abban mindkét párt megegyezik, a keresetek első 250 ezer dollárjára adókedvezmény jár – még a milliárdosoknak is. Fel kell tenni a kérdést, véli Kristof, kit akar tulajdonképpen támogatni az amerikai vezetés: a munkanélkülieket vagy a multimilliárdosokat?
The Washington Post (www.washingtonpost.com)
A Washington-régió a leggazdagabb az országban – derül ki egy nemrég közzétett kutatásból a The Washington Post tudósítása szerint. A társdalomtudományi kutatócsoport tanulmányából kiderül, a központ elsősége főként a magas iskolázottságnak és a kiemelkedően jól kereső fehér lakóknak köszönhető.
A fővárosi kerületben országos szinten is legmagasabb a várható átlagéletkor – legalábbis ami a fehéreket illeti. Ők átlagosan 83,1 évre számíthatnak, míg a feketék 12 évvel kevesebbre. A legnagyobb kisebbségre vonatkoztatott átlag a legalacsonyabb az országban, a feketék életszínvonala negyven évvel ezelőtti állapotokat idéz. A magas iskolázottság is csalóka: a 3-24 éves korosztály körében magas bukási arány és alacsony iskolázottság figyelhető meg, a régióba azonban rengeteg egyetemi végzettségű dolgozó érkezik, ők húzzák fel az általános statisztikát.
A Washington környékén élők 47 százaléka rendelkezik legalább BA-diplomával. Ez a béreken is meglátszik: míg az Egyesült Államokban az éves átlagkereset 50 ezer dollár környékén mozog, a főváros körzetében ez a szám jóval magasabb, 85 ezer dollár.
Washingtont Boston, New York, Philadelphia, Chicago és Los Angeles követi a leggazdagabbak listáján.

Rendkívüli bejelentést tett Orbán Viktor