Lengyelország közigazgatási beosztása az 1999-ben életbe lépett reform óta háromszintű. A legfelső szinten 16 vajdaság áll, ezek összesen 379 járásra oszlanak, az alsó szinten pedig 2478 község található (2008 elején felmért adatok szerint). A vajdaság területi (regionális), a járás és a község pedig helyi önkormányzat, az önkormányzati jogokat közvetlenül választott tanácsok és egyéb tisztségviselők gyakorolják.
A négy évvel ezelőtti lengyel önkormányzati választás az akkor még ellenzéki Civil Platform (PO) győzelmével zárult. A PO a vajdasági székhelyek mandátumainak 33, míg a Jog és Igazságosság (PiS) a 30 százalékát szerezte meg. A nagyvárosok többségében a PO által támogatott polgármesterek nyertek. A megyei tanácsokban a legtöbb mandátumot független jelöltek szerezték meg, míg a városokban is túlnyomórészt párton kívüliek jutottak képviselői helyekhez.
Sikeres jobbközép kormányzás
2007 augusztusában összeomlott a PiS által vezetett kormány és október 21-én előre hozott parlamenti választást tartottak Lengyelországban. A voksolást a PO nyerte a szavazatok 41,51 százalékával. A PiS 32,11, a Baloldal és Demokrácia (LiD) 13,15, míg a Lengyel Néppárt (PSL) 8,91 százalékot ért el. Kormányt a PO és a PSL alakított Donald Tusk miniszterelnök vezetésével. Lengyelországban az új jobbközép kormány a világgazdasági válság ellenére is képes volt a gazdasági növekedést fenntartani és az Európai Unió egyetlen tagállama volt, ahol nem került sor recesszióra. A gazdasági sikerek miatt a tavalyi európai parlamenti választást a PO nagy fölénnyel, a voksok 44,43 százalékával nyerte. A PiS 27,4, a LiD 12,34, a PSL 7,01 százalékot ért el.
A 2009-es EP-választás szavazatainak megoszlása
2010. április 10-én repülőszerencsétlenségben elhunyt Lech Kaczynski elnök, így júniusban és júliusban elnökválasztást tartottak az országban. A voksolás csak a második fordulóban dőlt el, amelyben Bronislaw Komorowski, a PO jelöltje 53,01, míg Jaroslaw Kaczynski, a PiS jelöltje 46,99 százalékot összesített. A PO továbbra is az ország nyugati és középső részén volt a legnépszerűbb, míg a PiS Lengyelország keleti részén őrizte meg magas támogatottságát.
Súlyos vereség előtt az ellenzék?
Az önkormányzati választás első fordulóját november 21-én, míg a másodikat december 5-én tartják Lengyelországban. Magyarországhoz hasonlóan ott is a fővárosi, a nagyvárosi és a vajdasági helyekért van a legnagyobb küzdelem és annak eredményei alapján lesz látható a pártok közötti erőviszony. A mostani választás az utolsó nagy erőpróba a jövő év végén esedékes parlamenti megmérettetés előtt.
A lengyel elnökválasztás szavazatainak megoszlása a második fordulóban (narancssárga: Bronislaw Komorovski, kék: Jaroslaw Kaczynski)
A november eleji felmérések szerint a PO 35, a PiS 25,4, a LiD 16,4, míg a PSL 8,5 százalékon állt. A választási részvétel közel 50 százalékos lehet. A kutatások szerint a PO legalább 20 nagyvárosban nyerheti el a polgármesteri címet, míg a PiS 2006-os képviselői helyeinek a felét is elveszítheti és csak Radomban számíthat győzelemre. Varsóban és Gdanskban négy év alatt a PiS tábora a felére csökkent. A pénteken közölt legfrissebb felmérés szerint a két nagy párt közötti távolság csökkent és a PO 33, míg a PiS 25,1 százalékon áll.
Az utcán próbálkozik a néppárt
A kampányt Jaroslaw Kaczynski azzal nyitotta meg, hogy éles támadást intézett a kormány gazdaságpolitikája ellen. Véleménye szerint a kabinet csupán a nagyvárosok fejlesztésére összpontosít és nem fordít elég figyelmet a szegényebb régiókra. „Ez a politika jobb és rosszabb polgárokra osztja föl a lengyeleket” – tette hozzá. A LiD kampányát Sziléziában kezdte, ahol az „Együtt jobban tudjuk csinálni” szlogent is bemutatták. Az ellenzéki párt a 2005 óta tartó súlyos vereségek után új arcokat és új társadalmi csoportokat próbál megszólítani, többek között a környezetvédőket és a feministákat.
A kormánypárti PSL a legaktívabb az utcákon, szemben a PO-val és a PiS-el, akik a médiában jutnak a legtöbb felülethez. A párt szlogenje „Az ember ér a legtöbbet”, amelyet úgy interpretálnak, hogy a jelöltek a helyi közösségekből érkeznek és így sokkal könnyebben tudnak az emberek helyi problémáira összpontosítani.
A PiS helyzetét nagyban rontja, hogy új politikai szervezetet alakítottak az egykori kormányzópártból kikerült politikusok. A „Lengyelország a fontos” elnevezésű szervezet megalakulását Joanna Kluzik-Rostkowska, a néhai Lech Kaczynsi elnök közeli munkatársa jelentette be.
A vasárnapi voksoláson a lengyelek több mint 50 ezer jelölt közül választhatják ki a települések vezetőit.
(krakowpost.com, thenews.pl)
origo.hu
Menczer Tamás: Elszólták magukat, blöff az egész Tisza
