A német befektetők méltányolják a kabinet gazdasági lépéseit

Magyarországi érdekeltségű német vállalatok, bankok, továbbá magas rangú politikusok, parlamenti képviselők, valamint Magyarországgal foglalkozó német újságírók – szám szerint összesen mintegy százan – vettek részt azon a magyar uniós elnökséghez időzített pódiumbeszélgetésen, amelyet a Commerzbank a hét végén Berlinben szervezett. Magyar részről az eszmecserén Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára és Palócz Éva, a Kopint-Tárki Intézet vezérigazgatója volt jelen.

A találkozó kapcsán Cséfalvay úgy értékelte, hogy a német befektetők méltányolják a magyar reformtörekvéseket, és – szavai szerint ami még ennél is fontosabb – értik is ezeknek a törekvéseknek az irányát. Az államtitkár ennek kapcsán utalt arra, hogy a Széll Kálmán Tervben is megfogalmazódó magyar törekvések egyik legfontosabb eleme a munkaerő-piac, illetve a nyugdíjrendszer átalakítása.

Ez emlékeztet a 2003 és 2005 között végrehajtott német reformintézkedésekre, amelyek – mint fogalmazott – szélesebbre nyitották a segélyekből, valamint a munkából való megélés közötti ollót, ezzel pedig erőteljesebb mértékben ösztönözték a foglalkoztatást. Az akkori német intézkedések egyébként nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Németország sikeresen vészelte át a válságot. Az államtitkár szerint a Széll Kálmán-tervben foglalt munkaerő-piaci intézkedések, a nyugdíjreform iránya is hasonló, és ezt a német résztvevők is felismerték.

Mi is követjük a paktum lépéseit

A tanácskozáson napirenden volt a versenyképességi paktumként indult úgynevezett euró-plusz paktum, és felvetődött, hogy Magyarország miért nem csatlakozott ahhoz. Cséfalvay a német jelenlévőket arról tájékoztatta, hogy Magyarország a paktum gyakorlatilag minden lényeges lépését megtette vagy megteszi, legyen szó a többi között az új alkotmányba is bekerülő adósságfékről, a termelékenység és a bérnövekedés összekapcsolásáról, a munkaerő-piaci nagyobb rugalmasságról, vagy a nyugdíjreformról, ennek keretében a korai nyugdíjazás felülvizsgálatáról. Mindez egyformán szerepel az euró-plusz programban és a Széll Kálmán-tervben is.

Egyetlen egy olyan pont van, ahol a magyar kormány más véleményen van, mint az euró plusz-program, ez pedig a közösségi társasági adóalap. A német reagálásokból az államtitkár ugyanakkor arra következtetett: méltányolják, hogy minden ország saját adórendszerének önállóságát fontosnak tartja. A program egyébként nevét onnan kapta, hogy az euróországok számára kötelező az ahhoz való csatlakozás, a plusz pedig arra utal, hogy ahhoz csatlakozhatnak olyan uniós tagországok is, amelyek nem tagjai az euróövezeteknek. Magyarország – mint azt az államtitkár utalt rá – a paktumban foglalt lépéseket megteszi, az egyetlen gondot a társasági adó jelenti.

Megszűntek a német félelmek

A találkozón napirenden szerepelt a munkaerő szabad áramlása, különös tekintettel arra, hogy május elsejétől Németország is teljes mértékben megszünteti a korábbi, az új uniós tagállamokat, köztük Magyarországot sújtó korlátozásokat. Az államtitkár ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a német munkaerő-piacon bizonyos szakmák terén nagy a munkaerő-hiány. A korábbi német félelmek megszűntek, ma már – mint értékelte – a németek is úgy érzik, hogy a hét évvel ezelőtti, a munkaerő hatalmas beáramlásától tartó aggodalmak alaptalanok voltak.

A berlini rendezvény résztvevői az államtitkár szerint értékelték a magyar elnökségnek azt a törekvését, amelynek célja az unión belüli gazdasági, pénzügyi stabilitás megteremtése, a belső piac erősítése és az innováció elősegítése. Mindezt támogatóan fogadták, beleértve az egységes európai szabadalmat is. Ez utóbbit – ami a magyar elnökég egyik legnagyobb sikere – a német jelenlévők is nagyon fontos lépésként minősítették.

A válságadó átmeneti jellegű

Az eszmecserén több kritikus kérdés is felvetődött, így a jegybank függetlenségével és a médiatörvénnyel kapcsolatos ügyek. Az államtitkár a kölcsönös tájékozódást és tájékoztatást ebből a szempontból is fontosnak nevezte. Napirenden volt a német vállalatokat is sújtó válságadó. Ennek kapcsán Cséfalvay úgy vélte, hogy annak bevezetését, a bevezetés gyorsaságát akkoriban a német partnerek nem értették.

Ebből a szempontból szerencsésnek nevezte, hogy a német üzleti, befektetői partnerek most méltányolják és értik is a reformtörekvések irányát, ezzel kapcsolatban pedig nem elsősorban a sarokszámokat, hanem alapvetően azt, hogy mindez miként segíti a gazdaság versenyképességének erősítését. Az államtitkár az MTI-nek ezzel magyarázta: a német vállalatok számára immár nyilvánvalóvá vált, hogy a válságadó átmeneti jellegű.

(MTI)