A piacgazdaság kihívásaival akarták szembesíteni a MÁV-ot

A MÁV Zrt. számára az elmúlt évtized elején stratégiai célként tűzték ki, hogy a céget mint utolsó szocialista nagyvállalatot szembesítsék a piacgazdaság kihívásaival – mondta kedden Mándoki Zoltán, aki 2002 és 2005 között volt a MÁV vezérigazgatója, az Országgyűlés MÁV-vizsgáló bizottságának ülésén.

MNO
2011. 04. 19. 17:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mándoki Zoltán kérdésekre válaszolva arról számolt be, hogy irányítása alatt a vasúttársaságnál az Európai Unió szabályainak megfelelő új szervezeti struktúrát alakítottak ki, amelynek során különválasztották az állami feladatot és az üzleti vállalkozást. A személyi kérdésekre vonatkozóan Mándoki Zoltán kifejtette, hogy az új szervezeti struktúrának megfelelő állásokra a munkatársakat pályázatokon választották, a jelentkezéseket külső szakértők bevonásával bírálták el. Szerinte a vasútnál az akkor dolgozók közül sokan „nem ütötték meg azt a mércét”, amely elvárható lett volna, példaként említette, hogy a 60 ezer főből mindössze 6 százalék beszélt valamilyen idegen nyelvet.

Mándoki Zoltán elmondta, hogy 2002-ben a vasút nem felelt meg az akkori fogyasztói elvárásoknak, a vasúti pálya és a vonatok állapota nem volt megfelelő színvonalú. A tanácsadók foglalkoztatására vonatkozó képviselői kérdésre Mándoki Zoltán közölte: a Boston Consulting tanácsadó céggel közösen dolgozták ki a budapesti elővárosi vasúti közlekedés javítására vonatkozó javaslatokat, például a zónázó ütemes menetrend bevezetését a váci vonalon, illetve végigvették a vállalat működtetéséhez szükséges feladatokat. Az IFUA Horváth tanácsadó céggel a vállalati kontrolling rendszert alakították ki, amely korábban nem létezett a vasúttársaságnál – mondta Mándoki Zoltán.

A válaszok között elmondta azt is, hogy a vasúti pálya felújítására keveset tudtak fordítani, hiszen az európai uniós támogatások igénybevételéhez szükséges 20 százalék önerő előteremtése gondot jelentett. A MÁV-nál abban az időben 11-12 ezerrel csökkent a létszám, részben felmondással, nyugdíjazással, illetve az alaptevékenységhez nem tartozó munkák kiszervezésével. A Józsefvárosi pályaudvart pedig azért zárták be, mert Mándoki szerint a fővárosi forgalmat a három nagy pályaudvar is el tudja látni.

Ványi Sándor, a MÁV Zrt. debreceni járműjavítójának ügyvezetője, aki 2004 és 2006 között vezette a céget, elmondta, hogy a német vasúttal kötött járműgyártási szerződés aláírására – amely milliárdos veszteséget jelentett a járműjavítónak – a MÁV Zrt. igazgatóságától kapott felhatalmazást, és a szerződés elnyeréséhez vezető tender alatt több esetben is kérte a MÁV szakértőinek segítségét a kockázatok felméréséhez.

Az ülésen Göndör István szocialista képviselő tiltakozott Spaller Endre KDNP-s képviselő „egyéni karriert építő módszerei ellen”. Göndör István szerint Spaller Endre egy korábbi sajtótájékoztatón olyan nyilatkozatot tett, amely a bizottság egészének árt, mert olyan témát állított be bizottsági anyagként, amely nem szerepelt eddig napirenden. A szocialista képviselő visszautasította a KDNP-s politikus sajtótájékoztatóján a személyét ért kijelentéseket is. Spaller Endre válaszában közölte: az adatokat a MÁV adta a bizottsági munkájához, és nem állította, hogy a bizottság ezzel foglalkozott.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.