A tanácskozáson elhangzott átfogó értékelések – ahogyan már korábban is – megállapították, hogy a világgazdaság fejlődését, a válságból való kilábalás időszakát továbbra is az egyensúlyhiány jellemzi: míg a fejlett államokban a korábbi ütemű növekedési pályára való visszatérés vontatottan halad, az élénkülési szakaszt némi késéssel követő munkaerő-piaci mutatók továbbra is gyengék, a felzárkózó térségek – elsősorban Ázsia és Latin-Amerika – éppen a túl erős növekedésből fakadó gazdasági túlhevüléssel szembesülnek.
Az elmúlt héten és a hét végén folyó megbeszéléseken elhangzott: az élelmiszerárak most 36 százalékkal állnak magasabban, mint egy évvel ezelőtt, emelkedésük tavaly június óta újabb 44 millióval növelte világszerte a szegénységi küszöb – napi 1,25 dollár – alatt élők számát.
Robert Zoellick a Világbank elnöke szerint a legfejlettebb országok G20 csoportja vezető szerepet játszhat a probléma enyhítésében. A Világbank emellett új magatartási kódex bevezetésén dolgozik az exporttilalmat elrendelő országok számára, és kívánatosnak tartja az élelmiszer-tartalékok mennyiségére és minőségére vonatkozó globális információáramlás javítását is. Az élelmiszer-egyensúly javításával kapcsolatban tett világbanki intézkedések között a mezőgazdasági termelés kiterjesztésének elősegítése, a termelésbe vonható területek nagyságának növelése szerepel a szegény fejlődő országokban. Erre a Világbank évi hétmilliárd dollárt költ közvetlenül.
Az ázsiai országok fejlődéséről a tanácskozáson megállapították, hogy ezeket a gazdaságokat jelenleg elsősorban a túlhevülés és az infláció további növekedése fenyegeti. Tavaly a régió egésze 8 százalék felett növekedett, és az idei évre is csak kevéssel 7 százalék alatti ütem várható. Az IMF a túlhevülés elleni harcban elsősorban a makrogazdasági szigorítást javasolja.
(MTI)
origo.hu
Holtan került elő a kilenc éve nyomtalanul eltűnt szegedi egyetemista
