Finnország a világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb országává vált az elmúlt évtizedekben. Az északi állam 1995-ben lett az Európai Unió tagja, majd 1999-ben csatlakozott az euróövezethez. A finnek is megsínylették a világgazdasági válságot, mivel 2009-ben 8 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye, de tavaly már 3,2 százalékos bővülést regisztráltak. Az egy főre jutó GDP jelenleg több mint 35 ezer dollár, azonban a munkanélküliség 8,4 százalék.
Jobbközép kormány alakult
A legutóbbi 2007-es parlamenti választást a Centrum Párt (CP) nyerte a voksok 23,1 százalékával. Őt követte a Nemzeti Koalíció Pártja (NKP) 22,3, a Szociáldemokrata Párt (SPD) 21,4, a Baloldali Szövetség (LA) 8,82, a Zöld Liga (GL) 8,46, a Kereszténydemokraták (CD) 4,57, a Svéd Néppárt (SNP) 4,57 és az Igaz Finnek (TF) 4,05 százalékkal.
A választásokat követően a CP, az NKP, a GL és az SNP alakított kormányt 125 képviselő támogatásával a 200 fős parlamentben. Az előző választás után a Centrum Párt vezetője, Matti Vanhanen foglalta el a miniszterelnöki széket, aki azonban 2010 júniusában lemondott, a helyére Mari Kiviniemi választotta meg a párt kongresszusa. Kiviniemi az ország történetének második női miniszterelnöke.
Portugália itt is téma
A mostani választást alapvetően formálta át a portugál pénzügyi mentőöv kérdése. Természetesen azt, hogy a portugáloknak szánt későbbi segítség életbe léphessen, a helsinki parlamentnek el kell fogadnia. Finnországban a segítség megadása alapvetően osztotta meg az embereket, és már csak szűk többség, 52 százalék helyesli Portugália pénzügyi támogatását, 48 százalék elutasítja azt. Ennek következtében alapvetően alakult át a pártok közötti erőviszony a mostani megméretés előtt.
Új erő a láthatáron
A pénzügyi segítséget a leghatározottabban a TF utasítja el, és a támogatottsága 17 százalék körül van, míg négy évvel ezelőtt csupán 4 százalékot kapott. A párt megerősödése már a két évvel ezelőtti európai parlamenti választáson látható volt, amikor is 9,79 százalékot ért el. Timo Soini, a párt elnöke kijelentette, hogy nem fog részt venni olyan kormányban, amelyik megadná a segítséget a portugáloknak.
Szerinte a mostani krízis egyértelműen mutatja, hogy az EU mint szervezet megbukott. Pártja alapvetően ellenzi az uniós integrációs szervezetben való részvételt, de emellett a progresszív adózás híve, államilag támogatná a falusi régiókat, csökkentené a kisvállalkozások adóit, és szigorítaná a köztörvényes bűncselekményekért járó büntetéseket.
Még a szociáldemokraták is bekeményítettek
A sokak által populistának tartott párt előretörésének kárvallottja a legerősebb kormánypárt volt, amely jelenleg csupán a voksok 18 százalékára számíthat. A CP mostanra igazából liberális párttá vált, míg korábban inkább konzervatívnak számított. A miniszterelnök szerint nem szabad elutasítani az uniós mentőcsomagokat, mivel az tovább mélyítheti az unió válságát.
A választások esélyese az NKP, amely eddig is a kormány tagja volt, és jelenleg a szavazatok 21-22 százalékára számíthat. A jobbközép erő támogatja az azonos neműek házasságát, az ország NATO-hoz való csatlakozását, és emellett a nukleáris energia békés célú felhasználását is elfogadja.
Csaknem 20 százalékos eredményre számíthat az SPD is, de vélhetően nem lesz majd képes kormányt alakítani. A baloldali párt, amely eddig az uniós integráció híve volt, a portugál gazdasági események láttán változtatott a véleményén és úgy látja, hogy a luzitánoknak a piacról kell finanszírozniuk az adósságukat.
(Forrás: cnbc.com, bloomberg.com, reuters.com)
