A lakáspénztári rendszer megváltoztatását javasolják

A lakás-takarékpénztárakat az ügyfelek jelentős hányada nem lakáscélra, hanem alternatív megtakarításra használja, a pénztárak jövedelmezősége pedig meghaladja a pénzügyi szektor átlagát – mondta Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a lakás-takarékpénztárak ágazati vizsgálatának bemutatásán csütörtökön, Budapesten.

A pénztárak 0-1 százalék betéti kamatot fizetnek, a megtakarításokat pedig az állampapírpiacon fektetik be 5-6 százalékon, a kamatmarzsból akkora nyereségre tesznek szert, amelyet megoszthatnának az ügyfeleikkel – idézte a vizsgálat egyik megállapítását Kováts Surd vizsgáló. A megosztás a tartalékolás után maradó extranyereséget érinthetné. Az alacsony kockázat és a magas hozam is ezt indokolná.

A GVH vizsgálta az áthidaló kölcsönöket is. Ez rendszeridegen a lakás-takarékpénztáraktól, mivel a kereskedelmi bankoktól vesz át funkciót, sőt a kereskedelmi bankokat arra készteti, hogy olyan hitellel jöjjenek ki, amelynek a törlesztése – egy pénztáron keresztül – állami támogatással történik. Például az Erste Bank jelentős partnere volt a Fundamentának, és most maga is pénztárat alapít – erről Martinovic Boris vizsgáló beszélt a tájékoztatón.

Juhász Miklós elmondta, a GVH az ágazati vizsgálatokat nem jogsértés, hanem a piaci problémák feltárására indítja. Jogsértést most sem talált, de annak ellenére, hogy csak kétszereplős – OTP, Fundamenta – a lakás-takarékpénztári piac, tettek javaslatokat a parlament gazdasági bizottságának, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének is. Ilyen javaslat az, hogy ha marad a jelenlegi 30 százalékos, legfeljebb 72 ezer forintos támogatás, akkor 2020-ra – a növekedéstől függően – évi 76-125 milliárd forintra növekedhet az állami támogatás, ezért indokolt lehet ennek csökkentése. Hasonlóan megfontolandó az áthidaló kölcsön feltételeinek szigorítása vagy a betéti és a hitelkamatok közti marzs szabályozása.

A magyar lakás-takarékpénztári piac penetrációja – a lakosságszámhoz mért szerződésszám – 12 százalék. Ugyanez Ausztriában 80, Csehországban 48, Szlovákiában pedig 28 százalék. A magyar 30 százalékos állami támogatási aránnyal szemben az osztrák támogatás 3, a cseh 15, míg a szlovák 12,5 százalék.

(MTI)