Pásztort először 2007 májusában választották meg a VMSZ élére, miután az addigi elnök, Kasza József bejelentette visszavonulását. Pásztor István programbeszédében egyértelművé tette, hogy a jövőben is egyenrangú párbeszédre törekszenek a politikai partnerekkel, de a „vazallusi szerepet” nem vállalják. Ugyanakkor a szélsőségesekkel nem vállalnak közösséget. Mint mondta, a párbeszédnek nincs alternatívája. Aki viszont kizárja magát az együttműködésből, magára vessen – hangoztatta a portál szerint.
Pásztor István a VMSZ jövőbeni célkitűzései kapcsán hangsúlyozta, hogy a párt meg kívánja tartani eddigi pozícióját a politikai palettán, ugyanakkor vissza akarja szerezni a szabadkai, a zentai, az adai és a csókai önkormányzatokban a többségi pozíciót.
Korábbi jelentések szerint miután 2009 decemberében a VMSZ a szerb parlamentben nem szavazta meg a költségvetést, a Boris Tadic szerb államfő vezette Demokrata Párt (DS) 2010 elején több vajdasági településen, köztük a 100 ezer lakosú Szabadkán és Zentán felrúgta a koalíciót a VMSZ-szel. A DS ezután a nacionalista Szerbiai Demokrata Párttal (DSS) lépett szövetségre. A VMSZ óbecsei közgyűlése 109 jelölt közül megválasztotta a párt 43 fős Tanácsának – a párt két közgyűlés közötti legfőbb döntéshozó szervének – az új tagjait is, köztük Pásztor Bálintot, a VMSZ egyik szerbiai parlamenti képviselőjét és Egeresi Sándort, a vajdasági parlament elnökét.
(MTI)
origo.hu
Itt vannak az ötös lottó legfrissebb nyerőszámai
