Az adat a tanulmány szerint elmarad az európai országok többsége, valamint Brazília és Kína mögött. Az innovációs téren legaktívabb ágazat Oroszországban a dohányipar, ahol a cégek 40 százaléka vezet be folyamosan új technológiákat a gyártásban. A rádiók és televíziók közül 36,3 százalék jár el így, s csak a harmadik az űrkutatási és repülőgépipar, ahol ez 33,6 százalékra érvényes. A kőolaj-feldolgozásban a társaságok 32,7 százaléka követi az újdonságokat, a többi ágazatban az ilyen vállalatok aránya 25 százalék alatt van.
A cégek évi mintegy 9 milliárd dollárnak megfelelő összeget költenek innovációs célokra, de ennek nagyobb részét új technológiák vásárlására fordítják, s csak a gazdasági társaságok 16 százaléka dolgozza ki az újdonságokat saját maga. A szakértők a dohányipar e területen mutatott kiemelkedő aktivitását azzal magyarázzák, hogy az ágazat cégei multinacionális konszernekhez tartoznak. A tanulmány szerint Oroszország része a világ magas technológiájú exportjában mindössze 0,25 százalék, s ez az arány 2003 óta csaknem 50 százalékkal csökkent: a legnagyobb részt a nem elektronikus gépek teszik ki, amelyek terén az arány mintegy 2 százalék, a második helyen az űrkutatási és repülőgépipar áll 1 százalékkal.
Az orosz innovációk fő exportőre a Roszatom állami korporáció. Versenyképesek az orosz hordozórakéták is, és várhatóan versenyképes lesz a Glonaszsz helyzetmeghatározó rendszer, az amerikai GPS orosz megfelelője, amely még nem lépett ki a piacra. A kormány által tervezett tudományos megaprojekt célja az lenne, hogy Oroszországba vonzzanak neves tudósokat, egyben emeljék a hazai tudomány szintjét. Alekszandr Hlunov, a kormány kérdésben illetékes osztályának vezetője a lapnak elmondta: előterjesztettek egy listát, amelyen több lehetséges megaprojekt szerepel, egyebek között van egy hadronütköztető, amelyet esetleg Dubnában építenének meg. Hangsúlyozta azonban, hogy ilyen megaprojektre még az Egyesült Államok sem tudna egyedül vállalkozni, feltétlenül nemzetközi együttműködés szükséges hozzá.
A független szakértők szerint azonban egy ilyen projekt aligha jár gazdasági hatással, mert alapkutatásról lévén szó, nem fogja felkelteni a gazdasági szereplők érdeklődését, akiknek az alkalmazott tudomány eredményeire van szükségük. „Nem kell feltalálni a spanyolviaszt, az innováció ösztönzéséhez mindössze a versenyt kell fejleszteni, minden más intézkedés mellékes: a külföldi tudósoknak nem csupán a pénz fontos, a tavalyi fizikai Nobel-díjasok oroszok, mégsem akarnak még a Szkolkovo tudományváros elnöki projektben sem dolgozni” – mondta a lapnak az FBK tanácsadó cég szakértője.
(MTI)
origo.hu
Mutatjuk a legsúlyosabb botrányokat Magyar Péter körül
