Mint az MTA elnöke kifejtette, az Akadémia munkája – közpénzen működő köztestületként – nem korlátozódhat csupán az intézmény belső ügyeinek megvitatására. „A tevékenységet az egész nemzet számára fontos stratégiai programok kidolgozásával javasoltam láthatóbbá tenni, amelyek keretében mozgósíthatjuk a rendelkezésünkre álló szellemi kapacitásokat, fórumot teremthetünk a különféle meggyőződések és szakterületek képviselői között zajló méltányos, előítéletektől mentes szakmai párbeszédnek” – fogalmazott Pálinkás József.
Stratégiai programok
Az MTA elnöke által meghirdetett nyolc stratégiai program közül négy készült el. Ilyen a környezeti jövőkép, a környezet- és klímabiztonság-program, a Magyarország hosszú távú energiastratégiáját felvázoló program keretében megjelent a megújuló energiaforrásokról szóló kötet, s hamarosan napvilágot lát a teljes energiastratégiai dokumentum. Az idén mutatták be az élelmezésbiztonsági program stratégiai kötetét, és elkészült a vízgazdálkodási program tanulmánykötete is.
Az MTA társadalmi szerepvállalása kapcsán Pálinkás József rámutatott, hogy a Magyarországot valaha ért legsúlyosabb ipari katasztrófa, a Mal Zrt. kezelésében lévő vörösiszap-tározó gátjának átszakadása után az Akadémia a katasztrófavédelem kérésére szakembereket küldött a helyszínre a védekezés szakmai segítésére, a károk felmérésére és elhárításukban való szakmai közreműködésre.
Bajban a kutatóhálózat
Pálinkás József kitért az akadémiai kutatóhálózatra, amely jelenlegi állapotában nem tartható fenn. „Infrastruktúrája rohamosan értéktelenedik, utánpótlása nem biztosított, szerkezete nem felel meg a tudományos kutatások modern követelményeinek. Amennyiben az intézményhálózat a jelenlegi állapotában marad, az a lassú, de biztos megszűnéshez vezet. Lényegében egyetlen lehetőség van: határozott változtatásokkal új fejlődési pályára állítjuk a kutatóhálózatot, különben szembe kell néznünk a fokozatos térvesztéssel” – fogalmazott a tudós társaság elnöke, aki beszélt az MTA és a felsőoktatás kölcsönösen előnyös kapcsolatáról is.
A kutatóintézeteink infrastruktúrájukkal és személyes oktatói-mentori tevékenységükkel járulnak hozzá a mester- és a doktorképzéshez. Az egyetemeken működő akadémiai kutatócsoportok tudományos teljesítménye alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy a felsőoktatási intézményekben erős kutatóműhelyek működjenek. Utóbbiak kapcsán az MTA elnöke ismertette, hogy a fiatal, kiemelkedő képességű, ígéretes kutatási programokkal pályázó kutatók támogatását célzó Lendület-programot az idén az egyetemekre is kiterjesztette az Akadémia. A száz beérkező pályázatból 68-at onnan nyújtottak be. A rendelkezésre álló 600 millió forintból 6-8 kutatócsoport alakulhat az egyetemeken és ugyanennyi az akadémiai kutatóintézetekben.
Tudomány Világfóruma
Pálinkás József beszélt a Tudomány Világfórumáról is (WSF), amelyet az idén ötödik alkalommal rendeznek Budapesten. A 2011-es világtalálkozó előadói azt mutatják majd be, hogy a globális kihívásokra adandó tudományos válaszok milyen új kutatási irányokat, tudományágakat és új tudományos nagyhatalmakat teremtenek
Mint elmondta, a legutóbbi, 2009-es világfórumon több ország, a leghatározottabban Brazília, jelentette be igényét a WSF megrendezésére. „Az esemény valódi világfórummá emelése és ezzel egyidejűleg Budapesthez kötése érdekében javasoltam, hogy további partnerek bevonásával alakítsuk át a rendezvényt úgy, hogy négyévente rendezzük meg Budapesten, és minden negyedik évben egy másik országban” – ismertette az MTA elnöke. Ennek megfelelően novemberben a világfórumot Brazíliával közösen rendezik meg, amely két év múlva ad majd otthont a rendezvénynek.
A közgyűlés elfogadta Pálinkás József beszámolóját.
(MTI)
origo.hu
Újabb elképesztő részletek derültek ki az alsónemesapáti horrorbalesetről
