Az egész tartományi SPD-t megrengetheti a korrupciós botrány

A Süddeutsche Zeitung beszámol azon vádakról, miszerint a jelenlegi düsseldorfi belügyminiszter pénzért korábban megbízásokkal látott el egy baráti ügyvédi irodát. A Tages-Anzeiger azon számításokról tudósít, miszerint csak viszonylag laza előírások mellet éri meg génmanipulált növényeket termeszteni.

Süddeustche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali-liberális müncheni napilapban Johannes Nitschmann Krefeldi kapcsolat című cikkében tudósít az észak-rajna–vesztfáliai kisebbségi kormányt is elérő korrupciós ügyről, melynek középpontjában a tartományi belügyminiszter áll. Ellenzéki időszakában Ralf Jäger (SPD) belügyminiszter „a felháborodás politikai megbízottja” címet viselte. Szinte heti rendszerességgel követelte a CDU–FDP-kormány valamelyik miniszterének lemondását. Most az 50 éves politikus maga is miniszter és egy pártfinanszírozási botrány középpontjában találta magát. S az éles nyelvű SPD-politikus most halkan csak annyit mond: „Adományokat nem szabad megbízásokért cserébe kapni. Még ennek látszatát is kerülni kell.” De éppen ezt a látszatot keltette Jäger, amikor 2008-ban a duisburgi SPD vezetőjeként elfogadta egy krefeldi ügyvédi iroda ajándékát, ami korábban igen jól fizető tanácsadó megbízatásokat kapott, állítólag Jäger kifejezett ajánlására. Amennyiben a vádak beigazolódnak, akkor az észak-rajna–vesztfáliai SPD-t hatalmas botrány fenyegeti.

Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)

A baloldali-liberális zürichi napilap A génmanipulált növények alig kifizetődőek a gazdák számára című cikkében elemzi, hogy a 2013 végén lejáró moratórium után gazdasági szempontokból egyáltalán megéri-e majd ilyen növényeket termeszteni. Gregor Albisser Vögeli csapata, az Agroscope Reckenholz-Tänikon (ART) kutatóintézet azt vizsgálta, megéri-e a génmanipulált növények termesztésével járó többletmunka. Hiszen ha szabadon lehetne termeszteni, akkor meg kellene akadályozni, hogy a hagyományosan termesztett növényekkel keveredjen és ezért biztonsági távolságot kellenne tartani. Gyakrabban kellenne takarítani a gépeket és a szállításnál is ügyelni kellene arra, hogy ne keveredjen a génmanipulált termés a hagyományos módon termelttel. Ezek a többletköltségek állnak szemben a génmanipulált növények nagyobb termésével és a más terülteken, például a növényvédelemben történt megtakarításokkal.

A kutatók megállapítása szerint az eredmények alapján a gazdaságosság kevésbé meghatározó tényező abban, hogy valaki a génmanipulált növények mellett dönt, vagy sem. A döntés más tényezőktől függ, mint például a fogyasztók hozzáállásától, vagy a szomszédos gazdaság álláspontjától.