Egyedülálló jogi eszközről tett említést az erőforrás miniszter

Az 1972-ben született világörökség egyezmény a legjelentősebb eszköz Földünk egyetemes természeti és kulturális örökségeinek megőrzésére – mondta hétfőn a parlamentben a világörökségről szóló törvényjavaslat általános vitáját felvezető expozéjában Réthelyi Miklós. A nemzeti erőforrás miniszter úgy fogalmazott, hogy ez egy olyan egyedülálló jogi eszköz, amely globális felelősségvállalást tesz lehetővé a világ kulturális és természeti értékeinek megóvásáért.• Szigorúan megregulázták a polgárőri tevékenységet

Hozzátette, hogy a tárgyalt törvényjavaslat ennek az egyezménynek a végrehajtását szolgálja. Kitért arra is, hogy jelenleg 911 világörökségi helyszín tartozik az egyezmény hatálya alá. Az egyezménynek 187 részes állama van, amelyek közül 151 rendelkezik tényleges helyszínnel. Magyarország, ahol nyolc világörökségi helyszín található, 1985 óta vesz részt az egyezmény végrehajtásában. Kijelentette azt is, hogy a jelenlegi szabályozás nem képes választ adni a világörökségi, illetve a várományos helyszínekre váró, a korábbitól eltérő kihívásokra. Ilyen kihívásnak nevezte az úgynevezett régi pesti zsidónegyedben, vagyis a belső Erzsébetvárosban kezdett épületbontásokat, vagy a tokaji világörökségi helyszín védőzónájában tervezett szalmatüzelésű erőművet. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szempontból is kiemelt értékek megőrzése érdekében a kormány egy világviszonylatban is egyedülálló szabályozást dolgozott ki.

Felhívta a figyelmet, hogy a törvény előkészítése és szövegezése, valamint a jogszabály által biztosított kezelési rendszer széles körű társadalmi és kormányközi együttműködésen alapult. Hozzátette, hogy a folyamatos eszmecsere eredményeit beépítették a tervezetbe, ezért az őrzi a szakmai javaslat három pillérét, vagyis a kezelési tervet, a világörökségi gondnokság kérdését és az állami forrást. Megjegyezte, hogy a normaszöveg viszont több pontosítást is tesz. Fontos elemnek nevezte a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációt, amelyet olyan garanciális eszközként vezetnének be, amelyik például a szerencsi szalmatüzelésű erőmű esetében már hatékonynak bizonyult. A törvénytervezet alapvető céljának nevezte, hogy egy átlátható, tervezhető szabályozást hozzanak létre, növeljék a világörökségi helyszínek fenntartható használatát elősegítő fejlesztéseket, valamint teljesítsék a nemzetközi kötelezettségeket, amelyek elősegíti a nemzetközi elismertséget. Hangsúlyozta, hogy a hazai jogrendben nincs kötelező érvényű kezelési rendről szóló jogszabály. Ezzel kapcsolatban kiemelte a belső Erzsébetvárosban zajló épületbontások és új fejlesztések ügyét. A törvénytervezetről elmondta, hogy a jövőben világörökségi gondnokságok felállítását tervezik. Ezek kiválasztása a kultúráért felelős miniszter feladata lesz.

Hangsúlyozta, hogy a hatályos szabályozás nem teremti meg a biztos, kiszámítható finanszírozás feltételeit, de tervezetük erről is intézkedik. Kitért arra is, hogy a törvény új védelmet nem keletkeztet. A tervezet azt viszont rögzíti, hogy a világörökségi és a várományos területek megléte közérdek.

(MTI)