Észak-Afrika lehetőséget kínál a magyar vállalkozásoknak

Egyebek mellett a vízgazdálkodás, az IT-technológia, az infrastruktúra-fejlesztés, az élelmiszer-feldolgozás területén nyílhat lehetőség a magyar vállalkozások számára a libanoni, az algériai, a ciprusi és a tunéziai piacokon – mondta Becsey Zsolt külgazdaságért felelős államtitkár csütörtökön az MTI-nek telefonon azt követően, hogy bilaterális tárgyalásokat folytatott Máltán ezen államok ipari minisztereivel.

Becsey Zsolt elnökletével és a soros magyar EU-elnökséget képviselő delegáció részvételével rendezték meg az Euro–Mediterrán együttműködés 8. ipari miniszteri értekezletét 2011. május 11-12-én Máltán. „Végigtárgyaltuk a befektetési lehetőségeket” – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy az algériai miniszterrel folytatott tárgyalás során szorgalmazta, írják alá a gazdasági együttműködési megállapodást, és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást.

Az államtitkár Algériában komoly befektetésekre lát lehetőséget, elsősorban az infrastrukturális fejlesztések területén. Tájékoztatása szerint Tunéziával is megállapodtak abban, hogy a július 24-i választások után, ősszel szintén felveszik a kapcsolatot. Bár vegyes bizottságot csak jövőre hívnak össze, a befektetési kérdésekről még az idén ősszel tárgyalni fognak az új tunéziai kormánnyal – mondta.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a miniszteri konferencia elfogadta a 2011–2012-es munkaprogramot, amelynek keretében a térség vállalkozási környezetének stabilizálására és fejlesztésére, valamint a kereskedelem további liberalizációjára vonatkozó célokról és megvalósításukat elősegítő projektekről egyeztettek a felek. Elmondta, hogy a konferencián a szabadkereskedelmi övezet kialakítása volt a fókuszban, valamint az ehhez szükséges intézkedések kidolgozása, így például azon lépések, amelyek megkönnyítik az áruforgalmat.

Megjegyezte: ez előfeltétele annak, hogy egy mediterrán szabadkereskedelmi övezet, később pedig egy belső piac alakuljon ki. Úgy vélte, a munkaerő-megtartás céljából is rendkívül fontos a gazdasági övezet erősítése, így kiemelten foglalkoztak a kisvállalkozások fejlesztésével is. Az Európai Unió a területén kívüli államokkal két- és többoldalú, intézményesített formában tart fent kapcsolatokat. Az előbbi együttműködési forma az Európai Unió szomszédságpolitikájában ölt formát, amelynek keretében az EU kétoldalú szerződést köt az adott harmadik állammal.

A Földközi-tenger partvidékén fekvő észak-afrikai, közel-keleti és balkáni államok nagy része az unióval fenntartott bilaterális kapcsolatokon túlmenően részt vesz egy EU–Mediterrán együttműködésben is, amely az „Unió a Mediterrán térségért” (EUROMED) nevet viseli.

(MTI)