Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a találkozó témáit ismertető hétfői sajtóbeszélgetésen elmondta: az Európai Bizottság (EB) márciusban három útitervet – az évszázad közepéig kitekintő stratégiai elképzelést, koncepciót – mutatott be. A dokumentumok a klíma-, az energia- és a közlekedéspolitika területéről készült bizottsági helyzetelemzést és iránymutatást tartalmazzák. A klímapolitikai útitervről már megindult a tagállamok közti egyeztetés és vita. Ezt a soros magyar elnökség koordinálta. Most az energiapolitika kerül sorra. A keddi informális miniszteri találkozó lesz a tagállami konzultáció nyitánya – közölte Fellegi Tamás, aki a magyar elnökség nevében levezeti majd az eszmecserét.
A résztvevők az egyes részterületeket érintően is beszélnek az anyagról, szó lesz a versenyképességi és kutatás-fejlesztési szempontokról, és a miniszterek a piaci és a fogyasztókra gyakorolt hatásokat tekintve is elemzik a brüsszeli bizottság tanulmányát. A tagállamok részéről elhangzó megállapításokról elnökségi összefoglaló készül. A magyar elnökség célja, hogy ez az összefoglaló hozzájáruljon a további bizottsági munkához.
Fontos döntések születhetnek Gödöllőn
Az ülés másik napirendi pontja az energiapolitika külső dimenziója, amelynek fontosságát jól mutatja, hogy az EU-ban fogyasztott energia több mint fele az unión kívülről, harmadik országokból származik. Fellegi Tamás hangsúlyozta: az ülés informális, vagyis „a huszonhetek által aláírt kézzelfogható eredménye nem lesz”, ugyanakkor az energiapolitika külső dimenzióját tekintve fontos döntéseket is hozhatnak Gödöllőn. Akadhat ugyanis olyan energetikai jellegű probléma tagállamok és harmadik országok között, amelyek megoldásába be kell vonni a brüsszeli bizottságot, és a témával foglalkozó, szigorúan zárt munkaebéden előfordulhat, hogy kap ilyen jellegű felkérést a brüsszeli testület.
Magyarország is hozzá kíván járulni
Fellegi a hosszú távú földgázszállítási szerződés körüli lengyel–orosz nézeteltérést említette, amelynek rendezésében fontos volt az EB részvétele. Az EU energiapolitikájának külső dimenziója a 2011 második félévében – a magyar után – következő lengyel elnökség kiemelt témája lesz. Ugyanakkor a magyar elnökség is hozzá kíván járulni a közös uniós álláspont kialakításához, ezért vették fel a kérdést a gödöllői informális találkozó napirendjére is.
A stresszteszt is szóba kerül
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hétfői közleménye szerint a találkozón az Európai Bizottságot képviselő Günther Öttinger energiaügyi biztos várhatóan beszámol az európai atomerőművek állapotfelmérésének (stressztesztjeinek) előrehaladásáról is. A bizottság, a tagállami kormányok, valamint a nukleáris ipar résztvevői március közepén döntöttek úgy, hogy – a Japán földrengés miatt bekövetkezett fukusimai atomerőmű-katasztrófa után – stressztesztnek vetik alá az európai atomerőműveket.
Günther Öttinger akkor azt mondta, a Japánban történt atomerőmű-incidens után szükség van az erőművek felülvizsgálatára, hogy tudjuk, hogyan reagálna az európai atomipar egy katasztrófára. A biztos hozzátette, a stressztesztek elvégzése alapvetően a tagállamok feladata lesz, a részvételük ebben viszont egyelőre önkéntes.
Júniusban kezdődnek a stressztesztek
Az atomerőművek működését vizsgáló stressztesztek júniusban kezdődnek, az eredményekről szóló részletes jelentés pedig decemberben kerülhet majd az Európai Tanács elé – mondta Günther Oettinger, energiaügyi EU-biztos, az illetékes tagállami miniszterek gödöllői informális ülésének szünetében kedden.
Günther Oettinger hangsúlyozta: a stresszteszt szigorú és objektív lesz, a várhatóan hat pontból álló kritériumrendszert a jövő héten vitatják meg Brüsszelben. Arra a kérdésre, hogy azt is vizsgálják-e a tesztek során, hogy egy repülőgép-becsapódása milyen hatással lenne az atomerőművek működésére, Oettinger elmondta: ez még egyelőre vita tárgyát képezi, megoszlanak a tagállami vélemények. Előzőleg Reinhold Mitterlehner, a nukleáris energia használatát elutasító Ausztria energiaügyért felelős minisztere vetette fel, hogy a vizsgálatnak arra is ki kell térnie, hogy miként kell eljárni, ha repülőgép zuhan egy atomerőműre.
A bizottság álláspontjáról elmondta: a japán katasztrófa alapján kell elsősorban vizsgálódni, vagyis azt kell megnézni, hogy egy földrengés és egy szökőár egyszerre milyen hatással van az atomerőművekre. Ugyanakkor hozzátette, „komoly érdek fűződik ahhoz is”, hogy többet tudjunk meg egy esetleges repülőgép baleset hatásáról. Abban egyetértés van a tagállamok között, hogy a nemzeti tesztek eredményeit uniós szakértők értékelik – szögezte le Günther Oettinger.
(MTI)
origo.hu
Magyar Péterrel szemben a szolnoki pártkoordinátornak nem volt mentelmi joga, nem is tudta kikerülni az eljárást
