A miniszter szerint a befektetői bizalmat mutatja az is, hogy kétmilliárd euró összértékre tehető a nemzetközi cégek által nemrégiben bejelentett itteni beruházások értéke. Kérdésre válaszolva Fellegi Tamás elmondta: a kormány eddigi legnagyobb sikerének tartja, hogy sikerült stabil pénzügyi helyzetet teremteni, elvinni az országot „a szakadék széléről”, és mindezt megszorítások nélkül.
A miniszter bejelentette azt is, hogy pénteken társadalmi vitára bocsátották az új, átfogó nemzeti energiastratégiát, amelynek véglegesítése előtt várják az észrevételeket. Az energiastratégia összhangban van az uniós előírásokkal, 2030-ig határozza meg a követendő utat, és 2050-ig ad kitekintést.
A cél a korrupció visszaszorítása
Folyik az új közbeszerzési törvény véglegesítése, és remények szerint az idén júliusig a parlament elfogadja, ősszel pedig hatályba lép a jogszabály – mondta Fellegi Tamás. A nemzeti fejlesztési miniszter elmondta, hogy az új közbeszerzési törvény a visszaélések és a korrupció visszaszorítása érdekében bezárja azokat a kiskapukat, amelyeken keresztül az állami vagyon elszivárgott. A részletekről szólva Fellegi Tamás elmondta: új szabályként jelenik meg az új törvényben, hogy az ajánlatkérőnek a tenderbontást megelőzően nyilvánosan ismertetni kell, mekkora anyagi fedezet áll rendelkezésre a szerződés teljesítéséhez. A gyors és hatékony jogorvoslatot a Közbeszerzési Döntőbizottság megreformálásával teremtené meg a kormány.
Felmérik az állami vagyont
Hamarosan az Országgyűlés elé kerül a 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó nemzeti vagyongazdálkodási irányelv, amelynek tervezete a privatizációt lezártnak tekinti – fogalmazott Fellegi. Hozzátette: a működőtőke bevonását nem lehet a továbbiakban privatizációval elérni, mindemellett törekedni kell a meglévő vagyon ésszerű és költséghatékony hasznosítására, lehetőség szerinti gyarapítására.
Fellegi Tamás kitért arra is, hogy az egységes állami vagyon nyilvántartásának elkészítését az idén befejezik. Az állami vagyon jelentős hányadát a többségi állami tulajdonban lévő társaságok vagyona teszi ki, és ennek növelése mellett szükség van a közjó és az üzleti szemlélet egyensúlyának megteremtésére is.
Megszüntetik az előnytelen szerződéseket
Az állam számára előnytelen PPP-megállapodásokat a felelős állami gazdálkodás jegyében megszüntetik, és ezeknél a szerződéseknél csak a beruházás valós értéken történő elszámolását tudják elfogadni a kiváltáshoz, átalakításhoz – mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter pénteken a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) pénzügyi csúcstalálkozó rendezvényén, Budapesten.
Elmondta: a beruházásokat átvizsgálva kiderült, hogy a magántőke bevonásával készülő beruházások az állam és az önkormányzatok által vállalt kötelezettségek mindössze harmadába, negyedébe kerültek. Elfogadhatatlan, hogy az állam vállalt minden kockázatot, és a magánszféra kockázat nélkül többszörös haszonra tesz szert a PPP-szerződések révén. Magyarországon mintegy száz PPP-program van, amelyek 3000 milliárd forinttal terhelik a költségvetést a teljes futamidő végéig – mondta a miniszter. A hatályos szabályozás szerint már nem lehet elszámolni a PPP-beruházásokat államháztartáson kívül, így ez a továbbiakban nem lehet érv a konstrukció mellett, a jövőben elsősorban uniós forrásokat bevonva érdemes fejleszteni – jegyezte meg Fellegi Tamás.
(MTI)
origo.hu
Digitális Állampolgárság Program: már QR-kód felmutatásával is igazolhatjuk magunkat a rendőri ellenőrzéskor
